Az alkoholista sógorom tönkre teszi a kapcsolatunkat, volt már valaki ilyen helyzetben? Jogosan vagyok kiborulva? Folyt köv lent

Mikor összejöttünk a párommal, nagyon panaszkodott a családjára. Be sem akart mutatni nekik, azt mondta egy forintot se érnek mert mind alkesz.

Van egy fiú testvére, ő viszi a prímet...

Nincs hol laknia, nem szoba tiszta, addig issza magát még a mentő el nem viszi, hallucinál kényszerképzetei vannak már, hazudik...szörnyű...

egyszer majdnem meghalt akkor 1 évig intéztük hogy bekerüljön egy otthonba. Ugy érzem kivettem a részem belőle elég rendesen. Mentem a párommal ügyeket intézni, orvosról orvosra, hivatalbol hivatalba. Bekerült. Megnyugodtunk. Mikor Pozitiv javulást láttunk elkezdtünk nyitni felé... kapott dolgokat, kihoztuk 1-1 napra hozzánk, főztem, vittük csavarogni stb stb.. 1 évig minden oké volt fogjuk rá. (Néha néha lebukott hogy megivott egy sört). Mivel párom mesélte hogy párszor volt már ilyen nála évekkel ezelőtt(30 éve alkesz) egyszer se biztos hogy így marad... szóval 1,5 évet ott volt bent, majd legútóbbi karácsony előtt 1 nappal jött egy telefon hogy elhagyta az intézményt, ki jelentkezett.. rá jött megint a hülyeség azóta hol az utcàn hol a hajléktalan szállóba lakik ahol már csak fél lábbal lóg mert azt mondták neki mégegyszer iszik nem mehet be többet...

Bennem akkor karácsonykor elborult valami.... az egész karácsony róla szólt, dühös voltam és vagyok is a tehetetlenségtől és kezdek a páromra is haragudni hisz az elején nem erről volt szó. Most nap mint nap rohangálni kell miatta mert vagy a korházból zavarják el vagy a szállóból. A párom meg igérte hogy ha mégegyszer ez lesz nem fog vele foglalkozni ès azóta már harmadjára törtènik meg ès ugyan úgy ugrik neki. Olyan szintrn vagyol hogy ha itt lenne előttem szerintem agyon tudnám ütni.. de

Lasssan a párom is... úgy érzem átvert, mert mikor összejöttünk azt adta elő hogy milyen rossz gyerekkora volt, se a szüleivel se a tesóival sose volt igazi kapcsolatuk se egy ölelés se egy puszi semmi... akkor mire fel ez a ragaszkodás? Ti a helyemben hogy kezelnétek ezt?párom azt mondta hogy túl felveszem de azt érzem hogy a kapcsolatunk,cégünk és a gyerektervezés rovására megy. Nem érti meg hogy hiába akar segíteni rajta nem tud. Az a sok energia amit belefektettünk, meg az a sok pénz .... teljesen ki vagyok már... fiatalok vagyunk és most kellene a legjobban az életünkre koncentrálni de neeem helyette erte az élősködőre kell.... szerintetek jogos a dühöm? Ha nem változna a helyzet és a helyemben lennétek, szakítanátok?? :(

28/L