Igazam van vagy legyek megértőbb?

A feleségem GYED-en van és nagyon magába fordult. Egész nap csak a gyerekkel van és elvárja tőlem, hogy minden nap munka után siessek haza, mert "ő egész nap a gyerekkel volt és szeretne beszélgetni egy felnőttel végre". Duzzog, ha meg akarok inni egy sört a kollégáimmal vagy kondiba mennék (NEM mindennap, hanem hetente 1-2 alkalommal). Nem vagyok az a típusú férfi, aki elvárja, hogy mivel a felesége otthon van, ki legyen szolgálva, minden második alkalommal én főzöm az ebédet, kimosok, kitakarítok, bevásárolok, gyógyszert váltok ki. A gyereket sem hanyagolom el, minden nap játszom vele vagy leviszem az udvarra, simán adok neki vacsorát, most épp apás-korszakban van, úgyhogy én fürdetem.

Felajánlottam neki, hogy vigyázok a gyerekre, és akkor ő elmehet fodrászhoz vagy úszni vagy barátnőzni kiveszek egy szabadnapot, amikor ő elmenne dolgozni egy-egy napra (másodállásban gyógymasszőr, gondoltam, jót tenne neki, ha felnőttek között lenne), esetleg szoktassuk a nagymamát is, hogy vigyázzon a kicsire, és mi elmehetünk moziba vagy színházba vagy vacsorázni. De nem, ő nem akar sehova se menni, de elvárja, hogy mindennap rohanjak haza, mert ő egész nap egyedül van (a munkahelyemen is felhív és folyton írogat Facebookon vagy Viberen).