Meddig érdemes küzdeni a kapcsolatért, ha szeretem a párom, de besokalltam?

Alapjában nagyon féltékeny mindenkire, de főleg az egyik exemre. Elég régimódi, az asszony ne járjon egyedül bulizni stb. 1 éve vagyunk együtt, decemberben összeköltöztünk, de nem merek semmi programot csinálni egyedül, mert mindig a kérdések várnak, hol kivel mit csináltam. Néha tök jó minden, leginkább akkor, amikor ketteben vagyunk, amikor az ellenőrzése alatt tart. Tudom, hogy ez így nem jó, és mielőtt kérdeznétek nem tudom, mit szeretek benne, de szeretem. Ugyanakkor leültem már vele megbeszélni, hogy a bizalmatlansággal csak ellök magától, akkor jól megy minden egy darabig, de egyszer csak kattan egyet, és megint kezdődik előlről minden. Veszekedés, felhánytorgatja, hogy biztos megcsaltam, úgy állít be, mint egy ri..bit, és ez nekem fáj, aztán esküdözik, hogy megváltozik, de tudom, hogy nem képes rá. Gyereket tervez velem, de én erre így nem merek alapozni. 30évesek vagyunk egyébként, de nekem eddig csak egy hosszabb kapcsolatom volt, így nem sok tapasztalatom van a pasikkal. Viszont ezt tovább tolerálni már nem tudom, és nem is akarom. Hogy tudnék szakítani vele, hogy közben nem szakad meg a szivem érte?