Van egy férjem és egy nyugodt életem. Mégsem vagyok boldog. Mit tegyek?

Utolsó előtti hozzá szólónak:

Nem 50%-ban hanem 100%-ban én vagyok a hibás amiért annak idején kapcsolatot létesítettem vele, hogy tudtam nem a szeretőm hanem egy nagyon jó barátom lesz, néha egy kis sexel.

Ha elhagyom tényleg szar alak leszek minden ismerősöm és rokonom szemében, de csak mert ők az embert és nem az élettársat látják a páromban. Nem tudják mi van/nincs otthon villanyoltás után.

Én igenis sokat tettem ezért a kapcsolatért: feladtam a gyermek vállalást, mindig igyekeztem ápolt és szép lenni, elnézni az ő hibáit, hogy sose megyünk sehová, hogy csak olyan filmet nézhetek ami őt érdekli, hogy én nem vehetek magamnak semmi pluszt, de ő igen stb. Mit tehetnék még ezért a kapcsolatért? Már belefáradtam.

Arra vágyom, hogy valaki átöleljen és megkérdezze milyen volt a napom, vagy csak üljünk a kertben éjszaka és nézzük némán a csillagokat. Szóval nekem is kell a szeretet.

Szerintem lehet, hogy ő sem boldog csak belekényelmesedett ebbe a kapcsolatba.

Azért maradtam vele ilyen sokat mert kétkedtem az igazi létezésében és így legalább egy becsületes rendes a párom van. Ami jó terv volt, csak egy idő után elkezd nem működni, hiányzik a fűtőanyag ami továbbvisz egy kapcsolatot.

Szóval nem hiszem, hogy egy soha nem létező érzést elő lehetne varázsolni.

Már vívódom egy ideje ezen, de eddig féltem a válásra még csak gondolni is, de most úgy érzem nem mehet így tovább.

Talán van még időnk újra kezdeni az életünket, de ha nem akkor nekem még egyedül is jobb, mint valakivel együtt akit lassan már látni is rossz.

Egyébként köszi a véleményeket, párt állástól függetlenül. Nagy segítség nekem. Sok gondolat folyamot indítottak el bennem. És egyre közelebb vagyok a döntéshez illetve a tetthez.

Megígérem nektek cserébe a válaszokért én folyamatosan beszámolok majd a fejleményekről.

Igen nagyon félek, hogy meg fogom bánni, de attól még jobban félek, hogy egy ilyen érzelmileg semmit sem nyújtó kapcsolatban éljem le a hátralévő életemet. Ijesztő! Félek, hogy bekattanok és egyszer csak valami hülyeséget csinálok.

Egyébként a párom víz jegyű én pedig tűz vagyok, az is fura, hogy egyáltalán egymás nyakán ragadtunk.

Jó azt hallani, hogy azért létezik olyan férfi akinek szintén fontosak az érzelmek és képes rá, hogy ezt tettekkel is kimutassa.

Nem tudom ugyan, van még esélyem boldognak lenni, de ha meg sem próbálom sosem tudom meg és akkor talán egy életen át ezen fogok morfondírozni, hogy mi lett volna ha ...

Bátor leszek! A legjobb barátaim támogatnak.

Tudom, hogy képes vagyok megállni egyedül a saját lábamon.