Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Létezik olyan, hogy valaki képtelen az együttélésre?
Szeretem magam beosztani a pénzem, mindig is szerettem. Általában előre egy hónapra eldöntöm, hogy mire mennyit szánok és próbálom ahhoz tartani magam. Lassan egy hónapja lesz, hogy összeköltöztünk a párommal. Azt tudni kell, hogy ő nem keres rosszul, ha esetleg nem volt munkája és elfogyott a pénze, akkor az anyja mindig ki tudta segíteni. A párom szeret nagyobb lábon élni, például élelmiszerboltban is a drágább ételeket veszi, nem jó neki pl. a csirkehús sem, felvágottaknál sem eszik meg akármit, csakis sertésből készült sonkát és hasonlókat. Majdnem minden hétvégén cukrászdába jár, például most hétvégén is elhívott annak ellenére, hogy ott volt a sok süti, persze én nem kértem semmit. Még kávét is ivott, pedig előtte otthon is ittunk, így feleslegesen kidobott kb. 2000 forintot. Ez a kisebb gond.
A nagyobb probléma az, hogy az albérletünkbe kellene majd pár bútor, de a mostaniakkal is szerintem el lehetne lenni néhány hónapig. Megbeszéltük, hogy gyűjtünk egy új ágyra, aztán apránként más bútorokra is. Közben engem kirúgtak a munkahelyemről 1 hete, másnap a bútorbolt közelében jártunk, ő be akart ugrani nézelődni, bementünk és közölte, hogy vesz egy ágyat. Mivel engem épp kirúgtak, így nem szeretnék ágyakra és hasonlókra költeni, örülök, ha kajára futja, amíg nem találok mást. Úgy volt, hogy ma megyünk az ágyért, ő már húsvét előtt kivette rá a pénzt és magánál tartja. Tegnap annak ellenére, hogy volt a szüleimnél étel, ő kitalálta, hogy úgyis feltöltötték nemrég a SZÉP kártyámat, meghívhatnám egy étterembe. Én mondtam neki, hogy nem vagyok valami éhes, de ő "nagyon felkészült egy halászlére" és hogy ő is meg szokott hívni - rendszerint ő találja ki, hogy járjunk étterembe, nem én szoktam meghívatni magam, ahogy ő csinálja, nekem jó az otthon összeállított is. Otthon az asztalnál kotorászott, azt hittem eltette a kártyámat, mivel a saját tárcáját nagyon szorongatta, indulásnál látta, hogy nincs nálam semmi. Az étteremben a fizetéshez értünk, kérdezte, hogy akkor kifizetem-e. Mondtam, hogy én mint láthatta nem hoztam semmit. Erre azzal jött, hogy jól megvicceltem, meg hogy most az ágy árából kell költenie (kb.8000 forintnyit ettünk) és majd akkor pótoljam ki az ágy árát. Mondtam neki, hogy nem fogom, mert megmondtam, hogy nem akarok ágyra költeni, ő döntött úgy, hogy sürgős és megveszi. Este visszajöttünk az albérletbe és kérdezte, hogy akkor adok-e 5000 forintot. Kérdeztem, hogy miért? (Én sose kértem tőle pénzt), mire ő azt válaszolta, hogy az ágy árából annyi hiányzik. Mondtam neki, hogy nincs nálam kp. és egyébként is ő van megindulva az ágyért, erre azt mondta, hogy akkor majd vegyek ki holnap, azaz ma mert neki nincs a munkahelye közelében ATM. Ha nagyon akarna akkor úton a bútorbolt felé ki tudna venni szerintem.
Nekem igazából már totálisan elment az ágytól a kedvem, egyrészt rosszul is esik, hogy megbeszéltük, hogy közösen veszünk ágyat és ő egyedül megveszi, az meg még rosszabbul, hogy tudja nincs munkahelyem és kb. az én pénzemet is költeni akarja.
Szerintetek ezen lehet valahogy változtatni? Hogyan tudnám a tudtára hozni, hogy a sajátját költheti nyugodtan, de az enyémet maximum megbeszélés után? Az ehhez hasonló pénz-problémás kapcsolatok, illetve az eltérő életvitellel rendelkező emberek képesek egyáltalán együtt élni? Vagy én vagyok alkalmatlan az együtt élésre? Már azt is felajánlottam neki, hogy amíg nincs munkám, addig hazaköltözöm, addig is kevesebb lesz a rezsi, plusz anyukám úgyis mindig rengeteget főz, így kajára is sokkal kevesebbet kellene költenem. Erre ő azt mondta, hogy akkor feleslegesen vette ki az albérletet, mert az ágyat is állítólag miattam akarja megvenni, csak magának nem venne.
Egyébként nem tudom mit smucigoskodik, komolyan ezzel a generációval annyira elhitteték, hogy minden nő cska a pénzükre pályázik, hogy már párkapcsolaton belül is megy a filléreskedés. Nem az első eset, ahol a pár férfi tagja a barátnőjén spórol.
Mi nagyjából felében fizetünk mindent, az elején persze kínosan ügyeltünk, hogy 100 forint ide 100 vissza, de azért fél év alatt csak meglett a bizalom, mega megértés a másik irányába... komolyan nem értem ti így hogy húztátok 3,5 évig.
# 21,
Nálam ez nem elhitetés, sőt. Pont, hogy azt hitették el velem, a hülye gyerekmesék, meg a szüleim ostoba, naív szövegelései, hogy a pénz nem számít senkinek, a nőknek sem, csak a szerelem.
Aztán meg a valóságban azt tapasztaltam, hogy szinte minden nőnek számít a pénz, hogy gondolkodás nélkül lehúznak, természetesnek veszik, hogy te fizetsz mindenhol, hogy minden szart megveszel nekik, amire nekik nincs pénzük, stb.
Egyetlen olyan nőhöz volt csak közöm egész életemben, akiben volt annyi tartás és önbecsülés, hogy azt mondja, hogy "köszönöm, de nem fogadom el", a többi mind játszotta az agyát, "jaj, nagyon köszi, hogy meghívtál, legközelebb én fizetek", de sose fizettek, sehol, semmit, aztán ha felhoztam, hogy kicsit igazságtalan ez a helyzet, akkor még ők voltak megsértődve.
Ő eleve úgy jött a kapcsolatba, hogy az volt a korábbi tapasztalata, hogy amíg nem volt pénze addig barátnője sem, majd miután lett munkája és pénze barátnői is akadtak...
Én nem a pénz miatt vagyok vele, és mint írtam, ésszerű költekezésben benne vagyok, de értelmetlen kiadásokban nem vagyok partner. Például tegnap nem volt itthon kaja, így az ágy megrendelése után szívesen meghívtam vacsorázni, de az, hogy van otthon kaja, és ő emellett beül étterembe elkölteni közel 10 ezer forintot, azt kicsit sokallom.
Mivel az ágy szállítási költségét majd csak a szállításnál kell kifizetni, így az üzletben nem hiányzott az a -5000 forint, de este elmondtam neki, hogy én nem akartam ágyat venni, ő döntött úgy hogy megveszi, én sajnos nem tudok bele pénzt adni. Közben szóba jött a fizetése is, nagyzolt, hogy simán kijön belőle bármelyik hónapban az ágy, a végén meg fölényesen odalökte nevetve: "Tudod mennyi a nettó fizetésem? Több, mint neked a bruttó volt. HHAHAHA..."
Szóval ezek után is úgy gondoljátok, hogy én vagyok a smucig, zsugori fráter, nő aki élősködik a férfin..?
Fúha, mit ne mondjak, ez a beszólása nagyon megalázó volt!!!Amúgy esetleg még nézd meg azt az aspektusát a problémának, hogyha összeházasodnátok, vagy gyereket terveznétek... arra is kell rendesen félretenni, nem 2 forintos tétel... Ott akkor mi lesz? El tudom képzelni, hogy iszonyat hisztizni fog, mert nem lesz étterem meg cukrászda, helyette lesz pelenka meg tápszerkiadás.
Ezeket igy el tudod képzelni, hogy megoldódnának-e? Vagy előre látod, hogy ebből is gond lenne? Ha igen, kell ez neked egyáltalán?
Egyszerűen, ahogy irtad is az egyik hozzászólásodban, két különböző anyagi háttérű családból, jöttetek, másképp szocializálódtok.
Örülök neki, hogy ő jobban keres, gondolom te sem irigyled tőle, de ez a beszólása nagyon megalázó volt... szerintem azon kell elgondolkodnod, hogy ez a kapcsolat egyáltalán működni fog-e.
Egyikőtök sem áll értelmesen a pénzhez és ráadásul nem is kommunikáltok jól. Most megint azt csináltad, mint a korábbi példádban az étteremben. Megvettétek az ágyat, majd UTÁNA közölted, hogy ebbe nem adsz bele. Miért nem tisztázod ezt korábban és mondod meg neki világosan ELŐTTE, hogy figyelj, nem adok bele az ágyba, ez van. Nem kamuzni kell, hogy jaj most nincs nálam kp.
De egyébként 3,5 éves kapcsolatban ekkora patáliát levágni 5000 Ft miatt... meg titkolni a fizut a másik elől... hát ez alapján tényleg gondoljátok át, hogy van-e keresnivalótok egymás mellett. Láthatóan benned sincs túl nagy hajlam a kompromisszumokra.
#22-23
Én a kérdezőben inkább azt látom, hogy nem nyitja ki időben a száját és nem kommunikál világosan, lehet hogy takarékos, de azért smucignak nem mondanám.
A párja is érdekes ember, na ő egy igazi smucig, ugyanakkor megértem, hogy fél, bizonytalan, hogy esetleg valaki lehúzza, de szerintem ilyen bizonytalankodásnak nincs helye egy 3,5 éves kapcsolatban. Egy fél évesben igen, de egy 3,5 évesben nem.
Ez azt jelenti, hogy a bizalom kb nulla, korábbi rossz tapasztalatokból kiindulva.
Nyilván vannak, léteznek olyan emberek, akik a másikat csak lehúzni tudják és igen, van akinek rossz tapasztalati vannak a nőkkel. De szerintem ha valaki a saját rossz tapasztalataiból nem tanul, csak egy negatív spirálban kering, és így valóban nem találja meg azt, aki nem olyan mint a korábbi tapasztalatai. És úgy általában ha talál valakit, aki nem olyan mint a korábbiak, el sem hiszi, vagy éppen eltaszítja magától.
(Speciel én elég jól szituált családból jövök, saját lakás, saját autó, viszont pályakezdőként alacsony fizetésem van, épp csak fenn tudom tartani őket, úgyhogy igen, saját pénzem kevés van.
Két párom volt eddig, mindkettőjük jóval nehezebb háttérből jött, az egyiknek kb semmi bevétele nem volt ösztöndíjon kívül, a másik (a jelenlegi) meg közalkalmazotti fizetést keres.
Nálunk a pénz így sosem volt kérdés, maximum én kerültem rossz helyzetbe, mert az exem egyfajta személyes sértésnek vette, hogy jól szituált a családom, viszont számos más negatív tapasztalatom volt férfiakkal. Nálunk a felezés dívik, mind költségekben mind házimunkában.)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!