Lehet ennek jövője? A párom iskolázatlan, én egyetemre jrok, de nagyon szeretem.

Sajnos ahhoz, hogy egy párkapcsolat jól működjön nem árt ha kb ugyan olyan az anyagi hátér, iskolázottság, célok az életben a két félnek...!

Én spec nem tudom elképzelni az életem mondjuk egy pincérrel...és ezt nem azért mondom, mert lenézem őket vagy ilyesmi, hanem mert én még sokáig fogok tanulni (jelenleg egyetemista vagyok) és a munkámban is szeretnék majd egyre fentebb jutni, de egy pincér nem tud hova fentebb jutni, ő már hamarabb akarna családot is alapítani stb...szóval nehéz ezt "összeegyeztetni"

A barátodnak meg mindig lesz egy fajta kisebbségi komplexusa...szerintem nem nagyon fog változni...!:/

Valahogy próbáld rávenni, hogy ez téged nem érdekel...!

És még annyit, hogy az IQ és az EQ (érzelmi intelligencia) nem attól függ, milyen iskolai végzettséged van...;)

Arról nem is beszélve, hogy az emberi kapcsolatunkat kb 70%-ban az EQ határozza meg, és csak 30%-ban az IQ...

19L

Ja.

Lehet hogy ő is elhiszi, de attól még szégyelli.

Elég szégyen dolog tényleg hogy te egyetemre jársz, ő meg a bkv buszokat takarítja..=/

Osztom az első író véleményét.

A nővérem diplomás a férje szakmunkás volt.Amíg dúlt a szerelem addig nem érdekelte őket..Majd házasság,gyerek születés után jöttek a minden napi gondok,mindennapi élet..

A nővérem olyan helyen dolgozott ahol vele azonos tudású emberekkel volt körülvéve,akikkel tudott a szakmájából kifolyólag is beszélgetni..A férje továbbra is maradt az aki volt(én mai napig nagyon kedvelem)

De évekkel később kiütközött a társadalmi különbség,hiszen a végére már nem tudtak kommunikálni egymással..Úgy is lehet mondani,hogy nem voltak "egy súlycsoportban"..Válóper lett belőle..

Lassan 15 éve elváltak.Azóta mindketten újra házasodtak,és mindketten újra boldogok.A nővérem új férje(őt is kedvelem) szintén diplomás,és a volt sógor felesége szintén szakmunkás végzettségű..

Szóval később óhatatlanul előjön a különbség...