Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Túl sokat várok, vagy jogos a kiakadásom?
A párom és én 1,5 éve vagyunk együtt (kb 1 éve együtt is élünk). Ő 35, én 29 éves vagyok, én vagyok a nő.
A kapcsolat elején jól kijöttünk, nagyon egymásra találtunk, hasonló az értékrendünk, sokmindent hasonlóan látunk, stb.. és itt jön a DE.
Egyre több dolog zavar benne, és lassan már kezdem úgy érezni, lehet, hogy nem egymásnak teremtett minket az ég. Csak hogy néhány dolgot felsoroljak, nyáron a szüleivel utazott (mi kettesben nem nyaraltunk), a Szentestét vidéken, a szülői házban tölti, pedig én kettesben szerettem volna (persze utána együtt utaztunk volna hozzánk és hozzájuk is), a szüleinek még nem mondta el, hogy csak 24-én megy haza, mert 23-án este ketten "karácsonyozunk", tehát úgy érzem, hogy még talán nem kész teljesen egy önálló, felnőtt kapcsolatra.
Ezen kívül ami folytonos vitát szül köztünk, hogy neki nagy szabadságra van szüksége. Ez abban nyilvánul meg, hogy minden nap kell x idő, amíg elvan magában, űzi a hobbiját (otthon), és a kapcsolatra kevesebb időt szán, (minőségi időre gondolok), első ő saját maga. Sok vita, veszekedés van köztünk főleg emiatt, hogy ő ennyire öntörvényű, az én véleményem nem mindig számít, és talán kevésbé "kapcsolatorientált".
Engem ezek a dolgok zavarnak, és nem tudom eldönteni, hogy én várok túl sokat és irreális dolgokat, vagy egyszerűen csak nem illünk össze?
Előre is köszönöm az építő kritikákat, véleményeket, tapasztalatokat.
19 vagyok.
Még mindig nem értem, hogy attól, hogy szeretne a szüleivel lenni, miért jelenti azt, hogy tart tőlük. Ez úgy ahogy van hülyeség. Nem függ tőlük, szimplán hiányoznak neki, ennyi.
És oké, lehet szoros egy másfél éves kapcsolat is és tervezhetik együtt a jövőt, de szerintem még mindig nonszensz azt állítani, másfél év után, hogy a másiknak kellene a legfontosabbnak lennie.
Pláne, hogy mennyire szoros ez a kapcsolat, mikor a kérdező már azon kibukik, hogy a párja a saját szüleivel szeretné a szentestét tölteni - miközben valószínűleg ritkán látja őket (de erre még többszöri említés után sem reagált semmit a kérdező, hogy így van-e vagy sem), és nem az anyósával, akit valószínűleg többet lát, ha már olyan közel lakik az anyós.
Kell az egészséges sorrendiség, de nem kell a fél éven lovagolni, mert oké, NEM CSAK az idő számít, de nagyon is sokat nyom a latba. Látszik is a kérdező példáján, hogy a kérdező párja még nem tart ott, hogy annyira fontos legyen a kapcsolat, hogy a keveset látott szülőket félrerakja szentesén. Ezzel nincs is semmi baj, csak fel kéne fogni, hogy a másik még érzelmileg nem tart ott. Ez nem feltétlen baj, ezért mondtam, hogy ha pár év múlva is ugyanez a helyzet, akkor érdemes elgondolkodni, hogy baj van, nem pedig most.
#23: úgy láttam, eddig nem kérdezted, csak említetted.. de ha kérdezed, válaszolok: változó, van, hogy 1-2 hónapig nem találkoznak, de van, hogy sűrűbben, most pl az elmúlt 1-1,5 hónapban 3x is volt otthon.
Ha a kiírást figyelmesen elolvasod, választ kapsz arra is, hogy miért írom (és írják mások is a kommentekben), hogy tart a szüleitől. A kérdésükre, mikor megy haza, nem adott határozott választ, hogy 24-én, mert 23-át még együtt töltjük, hanem hogy "valószínű", meg "majd meglátjuk". Rákétdeztem miért, és még mondta is, hogy nem akar konfrontálódni velük.
"Csak hogy néhány dolgot felsoroljak, nyáron a szüleivel utazott (mi kettesben nem nyaraltunk), a Szentestét vidéken, a szülői házban tölti, pedig én kettesben szerettem volna (persze utána együtt utaztunk volna hozzánk és hozzájuk is), a szüleinek még nem mondta el, hogy csak 24-én megy haza, mert 23-án este ketten "karácsonyozunk", tehát úgy érzem, hogy még talán nem kész teljesen egy önálló, felnőtt kapcsolatra."
Amit a kérdező leírt, mondjuk úgy, eléggé hajaz arra, hogy függ a szüleitől elég rendesen a pasi. Nekem nem normális, hogy egy 35 éves pasi a szüleivel megy nyaralni, nem a párjával. Ezt mivel lehetne magyarázni?
A leírásban ennyi szerepel: "a szüleinek még nem mondta el, hogy csak 24-én megy haza, mert 23-án este ketten "karácsonyozunk" ". Nem tudom, nálunk az, hogy még nem mondtuk el, hogy mit tervezünk, nem jelenti azt, hogy tartunk a szülőktől, egyszerűen még nem mondtuk el - szóval ez azért nem volt valami egyértelmű.
Ajánlom neked, hogy költözzetek el messzire az anyukádtól, és megtudod, milyen érzés távol lenni tőle, mégha van olyan 1-2 hónap, amikor 3x is hazamész kis időre! :)
#27: beszéltünk már sokszor ezekről a dolgokról, általában azt a választ kapom, hogy ő ilyen, nem fog megváltozni, illetve hogy a jövöben egyre többet fog majd hazamenni.
Nyilván nem azt szeretném, hogy "elszakadjon" a szüleitől teljesen, (főleg így, hogy én is jóban vagyok velük), hanem hogy a saját "családja" (még ha csak élettársak is vagyunk) legyen már hasonlóan fontos, és nem háttérbe szorított..
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!