Túl sokat várok, vagy jogos a kiakadásom?

Az tény, hogy mindenkinek kell - naponta, kétnaponta vagy ahogy igényli -, hogy magával foglalkozzon, kikapcsoljon, elvonuljon a világ elől, de az persze megint fontos, hogy ez mellett mennyit tesz a kapcsolatért. Viszont a leírtak alapján nem gondolom, hogy csak az lenne a gond, hogy ő jobban magának való, te pörgősebb és itt ütköznek az érdekek, hiszen itt alapból éretlenségre utal, hogy a szüleitől ennyire nem tud leválni, hiszen nem 16 éves. Persze az jó, ha az ember a szüleivel jóban van, de emiatt nem kellene a párkapcsolatát elhanyagolnia vagy háttérbe szorítania.

Mondjuk kérdés, hogy miért részesíti most őket előnyben? Lehet, hogy betegek vagy nagyon öregek és ezért nem akarja, hogy úgy érezzék, hogy elhagyta őket. A párod anyagi helyzete sem mindegy, mert lehet, hogy a szülei nyalarlni meghívták a párod, amúgy nem lenne rá pénze (mondjuk felajánlhatták volna, hogy négyesben menjetek), és nem tudni, hogy ti ketten hogyan álltok anyagilag, hogy megengedhessetek magatoknak pl. egy valamire való wellnesst.

Hogy jössz ki a szüleivel?

Szóval itt sok részlet hiányzik és fontos lenne, de ha csak a leírtakat veszem figyelembe, akkor szerintem éretlen még egy komoly kapcsolathoz 35 évesen, aztán lehet, hogy az is marad. Próbáljátok megbeszélni és alkalmazkodni egymáshoz, összecsiszolódni, és ha úgy tűnik, hogy nincs változás, akkor tényleg nem egymásnak teremtett titeket az ég.

Szerintem ennek semmi értelme, és ebből szűrtem le: "első ő saját maga."

Egy kapcsolatban törekedni kell arra, hogy egyik fél se sérüljön. Tehát fontos természetesen az én szerepe is (tehát hogy mindenkinek legyen saját tere amikor azt csinál, amit akar), de ott a mi is. Ha számára csak az én a fontos, akkor nincs mi.

Az, hogy a szüleivel ilyen szoros a kapcsolata, hát istenem, még gondolom nem élt külön tőlük, csak most, így nem volt ideje még hozzáedződni ahhoz, hogy leváljon a szüleiről.

De lehet, hogy ő nem is akar, és ez a probléma.

Ha már együtt laktok, akkor ti vagytok az első, és csak utána jönnek a szülők.

A kérdés első felét szerintem te reagálod túl.

Még csak másfél éve vagytok együtt, és lássuk be, az ma már nem valami sok idő. Házasok se vagytok, gyerek sincs, szerintem nincs azzal semmi baj, ha ekkor még külön tötltitek a karácsonyt, mindenki a "saját családjával".

A másik meg... ő ilyen fajta, hogy magára sok időt áldoz. Vagy elfogadod, vagy keresel valaki olyat, aki hozzád illik és elegendő időt szán a kapcsolatra.

Ő egyszerűen nem olyan beállítottságú a kapcsolatok terén, mint te - ezek szerint. Ezt el kell fogadni, és nem szenvedni, meg veszekedni. Nem illik össze mindenki mindenkivel, hiába tudnak egy jó beszélgetést folytatni és egyezik a világképük.

A nyaralás engem is zavarna, bár itt is függ attól, hogy a szülők fizették-e az utat, ha igen, persze hogy nem mehetsz, ti megengedhettétek-e volna magatoknak a kettesben töltött nyaralást, stb, tehát erre információ híján nem mondok semmit.

Nekem személy szerint a leírtak alapján semmi gondom nem lenne a pasiddal. Egyedül a Szenteste az, amit máshogy is lehetne tervezni, ha már régebb óta együtt vagytok. Mondjuk elvisz téged is hozzájuk. De amiket még írtál, azokat nem látom akkora problémának, dehát mások vagyunk.

34/N