Hogy mondjam meg neki, hogy én nem állok készen arra, hogy 3 gyerek nevelőanyja legyek 22 évesen? Mi lehetne a megoldás?

Miért akérdező hibája hogy szétment egy család? Egyrészt sehol sem miatta mentek szét. Lehet már régebben szakítottak a feleségével csak nem tudott elköltözni.

És amúgyis, talán fegyvert tartott a férfi fejéhez, hogy hagyja ott a feleséget? Egy párkapcsolat két ember felelőssége, azoké akik benne vannak! Ha valaki nem akar a feleségével maradni az akkor sem fog ha nem jön egy 22 éves!

remélem kérdező megtanultad, hogy ide felesleges bármit is kiírni mert a nyomorult frusztrált népség egyből neked esik :D

bár akinek van egy kis esze fel se veszi ezeket a gonoszkodó rosszindulatú kommenteket, a névtelen fröcsögő pubiktól :"D

A baratod miert nem ugy rendezte be az eletet, hogy abban a gyerekek is melto helyet foglaljanak el?

Ez gusztustalan, komolyan nem latod at? 21 vagyok nalad 1 evvel fiatalabb, de kene a fenenek egy ilyen pasi. Gondolj bele, hogyha a sajat gyerekeit igy kepes volt elhanyagolni, te se lehetsz biztonsagos, akarmennyire

Többen utaltak rá, hogy valószínű miattad lett ez a helyzet. Mivel azóta válaszoltál és nem tagadtad, ezért 'hallgatás, beleegyezés'-nek veszem.

Lehetőségek:

Elfogadod, hogy odaköltöznek és tönkremegy az életed, majd ti is széjjel mentek idővel---remélhetőleg előbb, mint utóbb.

Én egy hasonló családban nőttem fel. Apu és anyu hamar elváltak. Aztán nevelőanyák jöttek és mentek-merthogy apámmal nevelkedtem...ja 2 tesómmal. 10 éves voltam, tesóim 12 és 8 évesek voltak, mikor végleges nevelőanyánk lett. 27 éves volt, de azt mondom, akkor még nem tudtam, de most már tudom, fiatal volt hozzá, hogy 27 évesn kapjon 3 kész gyereket éppen a kamaszkor kezdetén. Mellékes, hogy tényleg egy szpirtyó volt, de asszem akkor se működött volna, ha normális lett volna. Nálunk nem volt meg bennünk az a tudat, hogy anyám és apám miatta mentek szét, de ha még ez is bejátszott volna....úgy pokollá teszem a szpirtyó életét, hogy beleőrül.

Mit gondolsz, milyen lesz a kapcsolatod a 3 gyerekkel? Még a 7 évessel esetleg ki tudsz alakítani egy normális kapcsolatot, de egy 12 éves kistini és egy 16 éves kőkeményen a tinikor kellős közepén lévő lánnyal milyen lesz a kapcsolatotok. Ezt fogják gondolni: Mit akar itt ez a hlye kis pica, pár évvel idősebb nálam és pattogtatni akar, kinek képzeli ez magát? Anyám és apám miatta mentek szét, hogyan is bosszulhatnánk meg..

És akármennyire is apjuk is ludas ebben a kérdésben, téged fognak hibáztatni. Ha szerencséd van, nem húzzátok olyan soká, mint ahogy az én apám és nevelőanyám tette. 15 évig nyúzták egymást és erőssen bejátszott a gyerekkérdés is a veszekedéseikbe. Persze más is volt.

Ha úgy dönt, hogy odaveszi a gyerekeidet, akkor csak egyet tehetsz...fuss.

Nincs olyan, hogy odaköltöznek és te meg nem szólsz bele...akkor levegőnek kéne néznetek egymást a gyerekekkel...ez lehetetlen.

Hidd el nekem, tönkrevágod az életed, ha belevágsz a nevelőanyaságba.

A párodnak minden joga megvan hozzá, hogy magához vegye a gyerekeket, de erőssen az a gyanum, hogy rádhárulna a gyereknevelés. Eddig se nagyon foglalkozhatott a gyerekeivel, ha úgy vagytok berendezkedve, hogy utazgattok. Majd ő tovább utazgat, te meg otthonmaradsz gyereket nevelni. Sajnos nálunk is volt egy ilyen probléma. Apám férfiként nem nagyon tudta, hogy mi is kell egy gyereknek. Anyagilag biztosított mindent, de nem ült le velünk leckét írni, nem vett nekünk ruhákat, nem vitt el fodrászhoz, nem ült le velünk beszélgetni...stb. Ezt mind kezdetben a nevelőanyám csinálta. Akkor még rendes is volt...csak aztán jött a közös gyerek és megváltozott minden. Mi már le voltunk szrva. A féltesómat imádtam, szóval nem féltékenységből mondom, hogy kivételezés volt, hanem tényleg az ment, de őt ezért soha nem hibáztattam. Na mindegy, elkanyarodtam, a lényeg hogy kizárt dolog, hogy ennek "boldogan éltek, amíg meg nem haltak" legyen a vége, ha odaköltöznek a gyerekek.