Milyen jelekből veszitek észre azt, hogy a gyerek irányitja a szülőt nap mint nap, s nem fordítva? Hogyan oldjátok meg ilyenkor a helyzetet, amely a szülőknek is még jól esik?

Szia

Ha a kétéves gyermekedet valami felzaklatja, elkezd visítani, toporzékol és összevissza csapkod. Nem érted: „Normális viselkedés ez? Azért hisztizik, mert valamit rosszul csinálok? Ki fogja nőni?”

Hidd el, le tudod szoktatni a hisztizésről. Először azonban nézzük, mi válthatja ki nála ezt a viselkedést.

MI AZ OKA?

A kicsik még nemigen tudják, hogyan kezeljék az érzéseiket. Ez már önmagában is elég ahhoz, hogy hisztizni kezdjenek. De ennél azért többről van szó.

Gondolj bele, milyen nagy változást él át a gyermek kétéves kora körül. Attól fogva, hogy világra jött, a szülei minden kívánságát lesték. Ha mondjuk sírt, rögtön mellette voltak. „Csak nem beteg? Talán éhes? Meg kell nyugtatni? Tisztába kell tenni?” Mindent megtettek, hogy jobban érezze magát. És ez így is van rendjén, hiszen egy csecsemő teljesen a szüleire van utalva.

Aztán úgy kétéves korában a gyermek azt veszi észre, hogy egyre kevésbé ugrálják körül. A szülei ahelyett, hogy kiszolgálnák, elvárják tőle, hogy viselkedjen úgy, ahogy ők szeretnék. Fordult a kocka, és a kisgyermek tiltakozik a változás ellen. Ezért hisztizik.

Idővel általában minden gyermek hozzászokik, hogy a szülei nemcsak gondoskodnak róla, hanem nevelik is. Remélhetőleg azt is megérti, hogy engedelmeskednie kell (Kolosszé 3:20). De elképzelhető, hogy addig próbára teszi a szülei türelmét a hisztirohamaival.

MIT TEHETSZ?

Legyél megértő. A gyermeked nem egy kis felnőtt. Mivel még nem tudja, mit kezdjen az érzéseivel, várható, hogy ha dühös, olykor hevesen reagál. Próbáld meg az ő szemével látni a helyzetet. (Bibliai alapelv: 1Korintusz 13:11.)

Maradj higgadt. Nem segít, ha te is kijössz a sodrodból. Amennyire lehet, ne foglalkozz a hisztivel, és maradj tárgyilagos. Könnyebb megőrizni a nyugalmadat, ha gondolsz rá, hogy mi áll a hiszti hátterében. (Bibliai alapelv: Példabeszédek 19:11.)

Legyél következetes. Ha engedsz a gyermekednek, valószínűleg legközelebb is hisztivel próbálja megszerezni, amit akar. Tedd egyértelművé, hogy amit mondtál, azon nem változtatsz. (Bibliai alapelv: Máté 5:37.)

Könnyebb megőrizni a nyugalmadat, ha gondolsz rá, hogy mi áll a hiszti hátterében

Legyél türelmes. Ne várd, hogy egyik napról a másikra megszűnik a hisztizés, főleg ha alapot adtál a gyermekednek arra, hogy azt higgye, elérhet vele valamit. De ha helyesen és következetesen jársz el, számíthatsz rá, hogy kevesebbet fog hisztizni, végül pedig teljesen felhagy vele. A Biblia szerint „a szeretet hosszútűrő” (1Korintusz 13:4).

Próbáld ki a következőket is:

Amikor a gyermeked elkezd hisztizni, vedd fel (ha lehet), és finoman fogd le, hogy ne tudjon csapkodni. Ne kiabálj vele. Egyszerűen várd meg, míg megnyugszik. Rá fog jönni, hogy a hisztivel nem ér el semmit.

Jelölj ki a lakásban egy helyet, amelyet nem hagyhat el, amíg hisztizik. Vidd oda, amikor elkezd hisztizni, és mondd meg neki, hogy ha lecsillapodott, kijöhet.

Ha nem otthon jön rá a hiszti, vidd ki az emberek közül. Ne add be a derekad csak azért, mert jelenetet rendez. Ezzel csak azt erősítenéd benne, hogy hisztivel bármit megszerezhet.

FONTOSABB BIBLIAVERSEK

„Amikor kisgyermek voltam, úgy . . . gondolkodtam, mint egy kisgyermek” (1Korintusz 13:11).

„Az ember éleslátása fékezi haragját” (Példabeszédek 19:11).

„Legyen a ti igenetek igen, a nemetek pedig nem” (Máté 5:37).

LEGYÉL KÖVETKEZETES

„Magamban mindig mosolygok, ha egy szülő elpanaszolja, hogy a gyereke egyszerűen nem fogadja el a nemet. Ez bizony többet elárul a szülőről, mint a gyerekről. Ilyenkor valójában az a helyzet, hogy a szülő nem tud nemet mondani. Nem arról van szó, hogy a gyerek nem fogadja el a nemet, hanem arról, hogy semmi oka sincs rá, hogy elhiggye, hogy az tényleg nem” (John Rosemond: New Parent Power!).

Megoldani ismerősként, rokonként????

Mit?????????????

Kéretlenül nevelési tanácsot adni a szülőknek?

Vagy megváltoztatni a gyerek viselkedését úgy, hogy heti/havi pár órát vagy vele, a szülei meg minden délután?

Mégis hogy képzeled ezt????

Egyvalamit tehetsz: eldöntöd, hogy a magad gyerekét te nem így fogod nevelni. És még ez sem tuti fix, mert a házastársaddal nem biztos, hogy egyezni fog a véleményetek.

Ne viccelj, ilyen nincs. Egy 3 éves gyerek nem tud irányítani egy felnőtt embert!

Olyan van, hogy a felnőtt ember nem jól kezel bizonyos helyzeteket, ami a gyerekeivel kapcsolatos, akár ovis, akár kamasz. Te pedig mint rokon vagy ismerős, látsz néhány szituációt, de nagyjából fogalmad sincs milyen az életük, minek mi áll a hátterében, vagy hogy amit láttál, az mennyire mindennapos. Nem érdemes ilyen részleteket kiragadni egy gyerekes család életéből.

Hogyan oldanám meg rokonként, vagy ismerősként a helyzetet?

SEHOGY!!!

Sőt, szülőként elvárnám, hogy a gyereknevelésbe egyetlen jóhiszemű rokon vagy ismerős se szóljon bele. Akár igaza van, akár nem.