Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Cinkes, ha kitartott, eltartott nő vagyok? Szerintetek meddig jó ezt csinálni? Nektek család mit szólna hozzá?
Én most őszintén leírok mindent, kérdezhettek nyugodtan, ha valami nem tiszta. Ameddig én tisztelettel és rendesen írok neked, addig kérlek te is így tegyél!
20as éveim elején járok, sosem dolgoztam igazán, max. ha kellett tényleg valamire nagyobb összeg és a szüleim nem akarták kifizetni. Sok szorgos ember talán azt gondolja most de egy ingyen élő kis k.urva vagyok.. Megértem őket. Csakhogy van egy életszemléletem; a saját szememmel láttam, amint a szüleim (tizenéves koruktól kezdve) kidolgozták a belüket, fizikailag széjjelcseszték magukat, gyógyszert szednek stb. csakhogy némi aprópénzhez jussanak ebben a csóró világban, na én ettől rosszul vagyok. Persze a kb. 20 év alatt, már tartanak valahol, de én nem akarom az egész életemet azzal tölteni, hogy fizikai munkákkal keressek havi 1-2 száz ezret és egy 50 nmes bérházba lakjak. Ez szerintem szánalmas. Van, akinek ez már maga a valóra vált álom, mert a 0-ról indult, de nekem nem ez az élet.
Én régen full őszintén megkérdeztem a családomat, hogy ha kitartott nő vagyok, milyen véleménnyel volnának rólam. Apukámmal az élen mindenki azt mondta, hogy ha én erre vágyok, akkor semmi akadálya, de arra figyelmeztettek, hogy a milliomosok gyakran piásak, agresszívek vagy hasonlók, ezért vigyázzak, hogy kivel állok össze.
Őszintén mondom, hogy kitartott nőnek lenni a világon a legjobb, pláne, ha egy rendes, munkamániás palit fog ki az ember,mint én. Mindent megkapok, ami csak pénzen vehető, egy ilyen férfit nem kell őszintén szeretni és az én barátom is tudja, hogy színészkedem, de mivel jól csinálom, már-már beveszi. Egyfolytában melózik, cégvezető, sokszor bent alszik az irodájában és semmit nem vár el tőlem az ég világon, csak hogy játsszam el, hogy szeretem, ha van ideje rám, foglalkozzak vele és a céges ügyeken kívül mindent én intézzek. Ja meg el kell viselnem, hogy más témája nincs soha mint a munka.... mi van a munkában, hogy állnak a projektek, mi volt az nap a melóban, mennyi pénzt sikerült profitálni (bár ez a rész mindig érdekel, innen tudom, hogy mennyit kapok),stb.
Teljesen bízik bennem, mert minden kártyáját odaadja, nála általában kp. van, pénztárcájából is bármennyit kivehetek. A kapcsolat elején letisztázta velem, hogy ezt várja el tőlem; legyek határozott, szerető, gyengéd, követelőző, őszinte és egy domina, mert neki ez a fétise. (aki nem tudja mi az a femdom nézzen utána.. gyakorlatilag azt kérte, legyek az úrnője, ő meg a csicskám, ezért "él") Eléggé betegesnek hittem először, aztán rájöttem, hogy baromi jó életem van mellette és nem is unatkozom. Egy tök szép villában lakom, gyakorlatilag egyedül, mert heti 2-3 x jár haza, mindig nekem kell bemennem hozzá az irodába. Egész nap vásárolhatok, barátnőimmel lehetek, szüleimmel lóghatok, bulikba járhatok. Mintha szingli lennék, csak valaki hátulról több millióval támogat. Egyszer unalomból átmentem a szüleimhez és anyámmal együtt átterveztük a házukat. Az egészet felújítottuk, kibővítettük, full megváltoztattunk mindent, amit én fizettem és észre sem vette a barátom, hogy több millió elment a kártyájáról... azóta se tudta meg, rá sem kérdezett.
Szerintem én nem teszek rosszat. Én élvezem, hogy kihasználok egy milliomost, aki pont ezt várja el tőlem, hogy irányítsam, és mindenről én gondoskodjak otthon, cserébe akármennyit és akármire költhetek. Családom nem bánja és ezzel nekik is egy csomót adhatok, amivel meghálálom, hogy eddig mindent megtettek értem. Csomót utaztam és nyaraltam már velük meg a barátaimmal is.
Nem értem azokat, akik szerint ez rossz dolog vagy szemétség. Tudja, hogy nem ő életem szerelme és azt is, hogy ha elvenne, akkor csak a pénze miatt mennék hozzá. Én tisztán játszom ezt a játékot,mégis olyan meggyőzően, hogy már mondta nekem a párom, elhitte, hogy imádom őt. Aki azt mondja, hogy rossz dolog a kitartottság, az valahol biztos féltékeny... Azért hülye sem vagyok, tudom hogy egy nap elválnak útjaink, amikor én már családot és egy szerető férjet akarok, épp ezért én rengeteg pénzt is teszek félre, amiről csak a szüleim tudnak. Konkrétan az apám kártyájára utalok mindig.
kb. 30-35 éves koromra elakarok szakadni az érdekpasiktól és addigra már annyi pénzem lesz, hogy én tarthatnék el valakit (persze hülye lennék, ha megtenném..). Ezután akarok olyan férfit, aki szeret is és ha vitatkozunk el is mondjam a véleményemet,mert most azért fogom vissza magam, mert úgysem érdekel általában a téma,meg mert inkább eljátszom, hogy besértődöm, amiért a kedves párom ad egy köteg pénzt, hogy jobban legyek. Akit szeretek és elvárnám, hogy tiszteljen, attól a bocsánat kérés esne jól, de tőle nem számít, mert engem ebben a kapcsolatban tényleg csak a pénz érdekel. Ki akarom élni magam mellette és bárki pénzes pasi mellett, amíg "fel nem növök" és utána háziasszony akarok lenni, aki főz,mos, takarít, gyerekeket nevel, háziállatot tart (az mondjuk most is van, de szeretnék egy lovat majd, mert imádok lovagolni), ház körüli munkákat végez és ilyenek. Szóval sosem akarok dolgozni, elvárom, ha én minden összegyűlt pénzemet beleviszem egy rendes kapcsolatba, akkor a férjem viszont dolgozzon! Nekem így tetszik az életem és így tervezem. Van, aki örök életére pincér, kőműves, bányász, szakács, kukás vagy boltos akar lenni, mert megvan elégedve havi 100 fttal és megtud belőle élni. Nem nézem le az ilyeneket, én becsülöm, hogy dolgoznak, de én sosem tudnék így élni...
de... mint korábban írtam lakberendező és tervező szívesen lennék de csak saját céggel, senkinek nem akarok dolgozni.! tetszik a modellkedés és befogok hamarosan nevezni egy kis szépségversenyre (nem országos, ez inkább ilyen előválogató, hogy megtudjam, oda való vagyok e). nagyon jó lenne szupermodellnek lenni, vagy szépségkirálynőnek. célom még az, hogy beutazzam a világot. sok országba voltam már, de még egy csomó érdekel és tök komoly lenne azt mondani majd 30 évesen ha valaki kérdezi, hogy vajon milyen afrika, hogy voltam már ott is, mesélek ha akarod:DD mondjuk ott már tényleg voltam, szóval új helyeket akarok még meghódítani:D
komolyabb szellemi tevékenység alatt nem tudom mit akarsz érteni... a tervezői is egy precíz, sok papírmunkát igénylő és kreativitást fellángoltató szakma:D nem tervezek több iskolát elvégezni ha ez érdekel.. de sokan érettségi után semmit sem csinálnak, hanem mennek dolgozni, szal.. ez az ország átlagát tekintve így is kimagasló.
ami még nagyon érdekel az más országok kultúrája, illetve nyelvek tanulása. főként ázsia, afrika és ausztrália érdekel, egyszóval minden európán kívül, hiszen ott full más a kultúra, az emberek, vallások (bár ateista vagyok..), minden ilyesmi érdekel:D tolmács is lennék.. könnyű pénz, ha tudom a nyelveket akkorcsak a számat kell jártatni és jól kereshetek azzal is.
"komolyabb szellemi tevékenység alatt nem tudom, mit akarsz érteni..."
Hát, ezt el is hiszem neked, prüntyike.
Megpróbálok tisztelettel válaszolni.
Röviden: sajnállak. Tényleg.
Hosszabban: tartok tőle, hogy nem fogsz tudni elszakadni a pénz világából. Tervezni sok mindent lehet, ilyet is, hogy 30-35 évesen majd kiszakadsz, és szerető családod lesz stb. A baj az, hogy nem fogsz tudni. Megszokod a villát, a jólétet, a gondtalan életet, és félsz otthagyni. Akkor majd kitolod a 30-35 évet 35-40-re, aztán a végén már nem lesz esélyed családot alapítani.
Jó dolog a pénz, ha van, de a legszebbet hagyod ki sajnos. Persze ha neked így jó, akkor élj így.
Nem unatkozol egész nap egyedül egy idő után? Nem vagy magányos? Biztos,hogy a szüleid és a barátnőid nem ítélnek el és csak a pénzedért (pasid pénzéért) szeretnek?
Ahogyan az előző előtti is írta, nagyon nehéz lesz majd hirtelen kiszakadni. Ott van az is,hogy a pasi bármikor dobhat, erre vigyázz! Munka tapasztalat nélkül 30 körül tényleg sehová nem fogsz kelleni. Nem biztos,hogy a leendő férjed majd jó szemmel nézi,hogy nem dolgozol és egy későbbi vitátok alkalmával nem vágja a fejedhez,hogy honnan van az a sok pénzed munka nélkül. Gondolj bele hogy fog esni. Vagy nem fogod elmondani neki? Hazudni fogsz egy ilyen fontos dologról annak akit szeretsz?
Én elolvastam!:DDD
hát...röviden...ha tud róla,akkor nem OLYAN gáz...de még így is TELJESEN jogosan r*bancoznak le...ez után normális kapcsolat?!megnézném...
dehogy unatkozom:D nagyon keveset vagyok otthon. úgy élek, mint azok, akik dolgoznak csak én (amit mások munkával töltenek), azt én programokkal és élek, nem robotolok. tudjátok a munka becsületet ad, de pénzt aligha...
teljesen hü.lyének néztek és lenéztek sokan, mert ez az írásotokból látszik, de sokan csak féltékenyek vagytok, ami vicces, mert nem vagyok ostoba, egyszerűen nem érdekel a ti "szellemi munkátok". mi nektek a szellemi munka? az, hogy egész nap egy irodában robotoltok és marha büszkék vagytok rá, hogy jól oldjátok meg az ott felmerülő problémákat vagy feladatokat? ennyi erővel én is mondhatnám, hogy mekkora b.rmok vagytok és csak az időtöket pazaroltok, mert hát ezt gondolom, ezért nem dolgozok rendes melót. nem h.lye vagyok, csak nem érdekel, amiket 60adszora leírtok és kérdeztek, olvassátok vissza.
ez olyan, értem én, csak lesz.rom dolog nálam:)
azt hiszitek, mert sok a pénzem és nem vagyok bölcsész professzor, akkor ostoba vagyok, világéletemben 5ös voltam az iskolában is, bármi lehetnék, bármilyen sulit elvégezhettem volna, lehet amúgy is megkeresnék havi 5 milliót, ki mondta, hogy nem?? csak ahhoz szét kéne güriznem magamat... na neeeee... ezt utálom, nem akarom magamat tönkretenni sem fizikailag, sem szellemileg.
én elmondom, majd a páromnak, hogy milyen életem volt, miért ne mondanám? azért nem egy szegény emberrel akarok élni, ne túlozzunk, senkit semfogok eltartani és szívesen leírom 10edsezerre is, mert már kérdeztétek ezeket...:D
a szüleim miért a pénzért szeretnének?? AZELŐTT IS SZERETTEK! mindent elkövettek értem, inkább apám nem vett kerti bútort, hogy legyen nekem póthajam, hát talán baromság, így visszanézve, de nemvolt 70 ezrem a semmiből és ez talán nem nagy dolog (hiszen egy telefonról is szólhatott volna a dolog), de ha belegondolok, más 5.000 ftot sem áldozna fel a gyerekéért, főleg nem póthajra, az én szüleim megtették. és az ilyen dolgokért (hiszen nem ez az egyetlen eset) érdemelnek meg mindent.! minden h.lyeségemet fizették, ezért én miért is ne valósítanám már meg az olyan (számomra ostoba) álmaikat, hogy rendes fű helyett gyep téglát tartsanak a kertbe? szerintük is marhaság a póthaj, mégis megvették nekem. nem az a lényeg, hogy mi az, de ha valakit valami boldoggá tesz, akkor az az ő dolga. barátaim? akiket azelőtt ismertem meg, mielőtt a páromat, azok tudják, hogy spúr vagyok és k.csög. nem adok senkinek semmit. azt gondolja egy szegényebb ember, hogy nekem van kpba 5.000em, hát most miért hívnám meg ebédre ezt a gazdag csajt, ha neki 500.000re van a zsebébe? én erre azt mondanám akkor, menj a ****ba! mert akibe annyi nincs, hogy viszonozza, amit érte teszek, az tőlem semmit sem érdemel! az nem barát! nekem nem az számít, hogy mennyit, hanem hogy mit kapok. nekem egy üveg szódavíz is jól esik, nem kell 100%os narancslé valakitől. a lényeg a szándék, hogy megpróbálja viszonozni. én meghívom egy medencézésre a barátnőmet, neki nincs, ő meghív strandra. ennyi. akiknek ezt így elmondtam és nem fogták fel, vagy a te gazdag, én csóró elvvel érveltek és nem értették meg, amit mondok és semmit sem viszonoztak, azokkal nagyon hamar megszakítottam a kapcsolatot, közel az akkori spanjaim kilenctizedével. és nembánom, mert ilyenkor derül ki, hogy ki mennyire undorító és ráakaszkodna a saját barátnőjére, úgy hogy folyton azt szajkózza, majd ő viszonozza, de ebből semmit, soha nem látok. én tudom, hogy ezt csinálom egy pasival, de ő pénz sosem várt tőlem, csak azt, hogy legyek a dominája, a "szerelme". ő tisztában van vele, hogy gyakorlatilag kihasználom. én legalább nem hitegetem és nem ígérek igaz barátságot neki. ezt én vállalom is.
akik meg azután lettek a barátaim, hogy a párommal megismerkedtem, azok többnyire az ő üzlettársai és ismerősei barátnői, akik szintén így élnek, tőlük nem félek, hogy kihasználnak. sőt, én érzem néha magamat kellemetlenül, mert ők nagyon kedvesek és adakozóak! bárhová megyünk, mindent fizetni akarnak és mindig ők adják előbb a kasszánál a hitelkártyájukat. ilyen barátnőknek, szívesen veszek alkalmakkor drága ajándékot és szívesen adok nekik bármit. sosem kell félnem tőle, hogy rám akaszkodnak. a legtöbbjük házas és szinte minden az ő nevükön van, ha válnak se lesznek szegények, de ha kell, én segítenék bármikor. vannak persze felszínes és beképzelt "barátok" is ezek a lányok között,éppen ezért nemárt megismerni valakit. rákérdeztem az egyik legjobb barátnőmnél pár hónapja (mert 2 legjobb bnőm van:)), hogy ha nem lenne többé pénzem, mihez kezdenél? erre azt felelte, hogy van neked elég pénzed, sosem leszel szegény. amire azt feleltem, és ha mégis szegény lennék,te pedig megmaradnál milliomosnak? azt mondta, rám akkor is számíthatsz, ha nem lesz hová menned, de ilyen nem lesz, mert ismerek még vagy 1000 fószert, akiknek kellesz és eltartanak, ne félj, dörzsölt vén róka vagyok, megtanítalak mindenre, hogy hogyan láncolj magadhoz egy pasit és hogyan vedd rá, hogy mindene a tiéd legyen.
a barátnőm 36 éves és ő sosem akar változni, ő ezt az életet szereti, annyi különbség van kettőnk közt, hogy ő megküzdött ezért az életért, mert ő nem csak úgy hozzáment egy milliómoshoz, hanem azóta van együtt a férjével, mióta szegény kis kamasz gyerekek voltak. ő tényleg szereti. és erre gondolva, régen azt hittem, hogy lenéz engem, mert én nem tettem ezért sokat, de valójában elismer, mert én képes vagyok valakivel élni, akit nem szeretek. ő az egyetlen igazi barátnőm, ő a legeslegjobb barátnőm. azután, hogy ezt elmondta nekem, utána tanított meg rá, hogy jegyeztessem el magamat. vagy idén nyáron vagy tél környékén lesz elvileg az esküvőnk a párommal. ami szerintem nagyon jó dolog, mert ha megvalósul, tényleg milliomos leszek, mert már volt felesége egyszer a páromnak és nem védette le a vagyonát, mert nem érdekli. túl sok pénze van hozzá, hogy ezen gondolkozzon. ami elmegy, megkeresi újra. szerintem neki a legjobb.. bármit és bárkit megkaphat és sosem kell aggódnia a pénzért, ha többé nem dolgozna, akkor már csak a bankban lévő pénze kamatából is bőven jól elélne élete végéig, sőt, valószínűleg a gyerekei és talán az unokái is! (főleg ha spórolósabbak)
lehet kinevettek és azt hiszitek, nekem semmi sem számít és semmit sem tudok értékelni, mert minden az ölembe hullott, de valójában a barátnőm nélkül nem jutottam volna idáig. úgy néz ki, mint egy barbie baba, agyon van plasztikázva és beképzelt arca van, szórja a pénzt és sz.rik mindenkire, ezért én hittem a legnagyobb idi.tának a földön! de amikor megismertem, rájöttem, hogy ő megérdemli, hogy milliókat költsön a tökéletes külső elérésére (úgy néz ki, mintha egy korban lennénk és ő is huszas évek elején lenne), mert 16 éves korától 28ig keményen dolgozott, orvosi és bírói diplomája van, ami hatalmas dolog, én sosem érhetném el, ahogy az itt jelenlévők közül szerintem pláne senki sem. amikor ránéztem, azt hittem, hogy egy bolond, beképzelt barbie, de valójában ő a legokosabb nő, akit valaha láttam és ezért mindig is fel fogok rá nézni.! az, hogy neki is szépség megszállottsága van, ezzel lett meg a közös témánk, így ismerkedtünk meg. de az egy más történet, hogy hogyan is lettünk barátnők:DDDd
amikor azt mondom, hogy normálisan akarok élni, az nem azt jelenti, hogy olyan emberre vágyom, aki keres havi 200 ezret és dejól élünk.. vannak vagyoni elvárásim, ez természetes, sok férfinak is van, aki gazdag, hiszen aki valóbban nem élősködőt akar, hanem társat, az azért utánanéz, hogy mije is van a lánynak. nem azt mondom, hogy elvárom a havi 100 milliókat, mert az érdekkapcsolat, de ha már nekem is van száz millióm, akkor ő is tudjon annyit keresni, hogy ezt behozza. egy szinten akarok lenni avval, akivel leélném az életemet, így nem lenne kihasználás. ha viszont hozzámegyek a mostani páromhoz, többé nem függök majd tőle, hanem egy szinten leszünk vagyonilag, mert fele-fele arányban osztják el a váláskor a vagyont. főként ha addigra én is rafinált leszek és még betudom szervezni a barátnőmet bírónak a perhez, akkor szinte minden az enyém lehet. ameddig pedig megfogadom a barátnőm tanácsait, minden rendben lesz, mert eddig mindig igazam volt és nem egy csajt "házasított ki" a baráti társaságunkból.
ezért lelehet nézni, szídni, szemétkedni, talán nem a mérnöki munkában, de valamiben mégis okos vagyok. azt mondod, ehhez nem kell ész vagy tehetség, hogy kihasználj valakit? akkor te mutasd föl nekem, hogy mikor jutottál el eddig! na, had lássam ;)
kezeljen le aki akar, de ha nem is becsülettel és önmagam tönkretételével, meg munkával, de elérem úgy is, amit akarok! és k*rvára jól csinálom, ez a véleményem! az én életem, az én döntésem, az én pénzem és az én jövőm.
más hitelt vesz föl, hogy legyen egy egyszobás lakása, vagy egy kis családi háza, én maradok a r*banc életnél egy ideig az biztos! kívánjatok nekem sok rosszat, én minden jót nektek, nekem így tökéletes az életem, senki véleménye nem befolyásolja, csak elolvasom és válaszolok rá:) ennyi!
hibákért bocsi, gyorsan írok és nem nézem vissza, de nyilván értitek úgy is!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!