Kapcsolattartás az exekkel. Ti hogy álltok ehhez a kérdéshez? Mi az ami belefér és mi az ami már nem tolerálható?

Megint más a sztárvilág, meg megint más az egyszerű, hétköznapi ember (legalábbis általában). Az én környezetemben (ismerősök, barátok, rokonok), az elmúlt tíz évben egyetlenegy válás volt és az is békében zajlott. Olyan pedig egy helyen sem volt, hogy az ex kavart volna be. Azt hiszem, van már elég élettapasztalatom, hogy tudjam mi a különbség az irreálaisan optimista (az én kapcsolatomban semmi gond nem lehet, a mi szerelmünk tökéletes), az irreálisan pesszimista (arra számítok, hogy a férjem lelép a titkárnővel) és a realista (lehetnek gondok, de ha szeretjük, tiszteljük egymást, odafigyelünk a másikra és teszünk érte, akkor megoldhatók) én inkább ezt képviselem. Azzal együtt, hogy vagyok már túl komoly csalódásokon és kaptam kemény pofonokat az élettől.

Azzal meg végképp nem megyünk semmire, hogy boldog-boldogtalanra veszélyforrásként tekintsünk (akár az exre, akár a csinos munkatársa, akár a gyerekkori barátra, volt osztálytársra, stb., szóval szinte bárkire aki nem ronda, öreg és él és mozog), és üvegbúra alatt tartsuk a párunkat, hogy biztos ezzel is, ezzel is, ezzel is megcsal, enyhén szólva is hülyeségnek tartom.

17-es voltam.

Meg kell hagyni, szerencsés környezeted van. Az enyémben meg sajnos arra nincs példa, hogy együtt maradtak volna. A leghosszabb kapcsolat amiről tudok 12 év volt. A legjobb barátnőmet most dobta a vőlegénye 7 év után. Az is baromi kellemes lehetett! Engem szenteste vágtak ki két éve, most meg egy hete. De már csak legyintek, megszoktam. Ez lesz végig. Annyira a sztárvilág sem más. Ott is kb ugyanazok a buktatók mint nálunk hétköznapi embereknél. Talán annyi különbséggel, hogy ők nem a pénztelenség miatt veszekednek hanem azon hogy osszák el a vagyont. :D

Még mindig inkább realistának mint pesszimistának mondanám magam. Sajnos errefelé az élet engem igazol.

15 éve vagyok együtt a feleségemmel. A szüleim is ezüstlakodalmon vannak túl. A nagyszüleim gyémántlakodalmat is ültek, és végül 69 év házasság után haltak meg.

Mindez nem jelent semmit, mert más élvezni az életet valakivel, és együtt maradni.

Szerencsére én az elmúlt 15 év minden percét élveztem.

Sajnálom, ha valakinek nem így alakul az élete - de ezeket a körülményeket nem adják ingyen úgymond. Persze a legjobb viselkedés mellett sem garantált a siker.

Az elválások miatti fröcsögés tutira nem segít abban, hogy jófej, megbízható partner legyen akárki. Az élethez bizalom kell.