Miért siránkoznak a mai pasik ennyit?

"Az itt siránkozó pasik egyébként kissé vesztesnek sorolják be magukat: inkább a kifogáskeresés megy, mint a tenni, küzdeni akarás. Ha egy kicsit megfigyelitek az embertársaitok viselkedését, vagy olvastok könyveket/néztek komoly filmeket, bizonyos karaktertípusok rendkívül jól kiismerhetővé válnak."

Olvasd el/nézd meg még egyszer, ugyanis csak a felszínt kapargatod. Igen vannak viktimológiai szempontból hátrányos helyzetű egyének DE egy dolgot elfelejtesz. A story lényege pont az, hogy a srácok kikerülnek a társadalom szabályai alól, és eluralkodnak a farkastörvények.

Ez nem kedvez azoknak a gyerekeknek, akik a rendet és az értékeket képviselik a társadalomban, viszont kedvez a dolce vita, élj a mának sz@rj le mindent mentalitású egyéneknek. A két csoport alapvető hozzáállása a szigethez ebben különbözik. Az egyik csoport éli a kis világát élvezi a szigetet, szektát alapít stb. A másik viszont a jövőre és a menekülésre gondol, mert hosszútávon az jár nagyobb előnnyel.

A mai fiatalok között is megfigyelhető ez. Vannak az olyanok, akik a jövőre gondolnak, tanulnak, nem csinálnak bődületes baromságokat és betartják a társadalom szabályait. Ezeknek a dolgoknak egészen addig nincs sok jelentősége, amíg valaki ki nem kerül a munka világába.

Aztán ott vannak azok, akik a pillanatnak élnek, és tesznek nagy ívben mindenre. A nők körében az utóbbi csoport sokkal szimpatikusabb, mert ők TŰNNEK dominánsnak. Igen ám, de amikor ezek a fiatalok kikerülnek a való életbe, a társadalomba a munka világába, akkor fognak azzal szembesülni, hogy nem értenek semmihez, és nem kellenek sehova. Lehetne most azzal jönni, de ők talpraesettebbek, igen ám, de ez a mai világban semmit sem ér. Csak az számít milyen papírod van. Persze lehet vállalkozást is indítani, vagy összejön, vagy csődbe mész.

Egyébként emlékeim szerint Röfi tipikus hivatalnok karakter volt, a lúzeren kívül, és nagy esély van rá, hogy ha életben marad és hazatér, meglehetősen nagy karriert futott volna be. Ó és még valami. Az ilyen ember nem felejt!

Továbbá a változás sokszor egy hosszú folyamat. Ugyanis lefogyni nem elég, attól még ugyanúgy lúzer maradsz. Társadalmi státusz kell, viszont aki nem született vezetőnek, annak meg kell küzdenie azért a státuszért. Írok egy személyes példát. Én egy vékony alacsony, átlagos magasságú srác vagyok. Egész életemben cikiztek az alkatom miatt. Én azt mondtam lesz@rom, és TANULTAM, a jövőre koncentráltam. Azok a srácok, akik egykor megaláztak, csúfoltak, most vagy pincérként, vagy segédmunkásként, vagy árufeltöltőként dolgoznak, van pár szakmunkás is. Én orvostanhallgató vagyok. Két év és végzek. Amint kikerülök egyből lesz állásom, sőt külföldre is kimehetek a havi milliós fizetésekért. Habár egy szakorvos itthon sem keres rosszul.

Ami pedig a nőket illeti. A hölgyeknek sosem voltam elég jó, mert nem voltam elég LAZA és vagány. Az, hogy kedves, megértő, intelligens, művelt vagyok nem érdekelte őket, a ronda lányokat sem. Csak az, hogy nem vagyok menő, és hogy nem vagyok a tipikus minden idejét a kondiban töltő nárcisztikus kigyúrt állat. Őszintén? Nem felejtünk! És tudom, hogy nekem mi jár, és tudom, hogy mit fogok tudni elérni. Pár év és a drága hölgyek síkítva fogják elém dobni magukat, most érjem be egy ronda csajjal, értékeljem a belső értékeit, amikor az enyémek soha senkit nem érdekeltek. Ugye csak viccelsz?

12.: Igen ám, összetettebb, de szerintem ide elég volt a felszínt írni, elég, ha arról írok, ami pont ide vág.

Amúgy gratulálok az orvosi egyetemhez, az remek. :) Ja, és nem én mondtam, hogy érd be rondával, ezt ők hangoztatják a kérdésekben.

12-es vagyok, a 14-es választ nem én írtam, ketten vagyunk 72%-al.

"Amúgy gratulálok az orvosi egyetemhez, az remek. :)"

Köszi! :-)

"Ja, és nem én mondtam, hogy érd be rondával, ezt ők hangoztatják a kérdésekben."

Újra elolvastam a kommentedet, és jogos az észrevétel.

"Igen ám, összetettebb, de szerintem ide elég volt a felszínt írni, elég, ha arról írok, ami pont ide vág."

Egyébként, nem árt a felszín mögé nézni, mert baromi könnyű kívülállóként ítélkezni. Baromi könnyű azt mondani, hogy ne nyavalyogj! Állj fel! Csak ilyenkor sokan arra nem gondolnak, hogy az adott illető már ezerszer felállt. Egy idő után elfárad az ember, és legszívesebben leülne egy sarokba és bőgne, és mindenhez lenne kedve, csak felállni nem. Sokan ilyenkor jönnek ide hülye kérdéseket feltenni, és ilyenkor jó pár bunkó, akiknek szerencsésebb az élete még beléjük is rúg (nem rád és nem a kérdezőre gondolok).

Mondjuk a ronda pasi vagyok és csak a csúnya lányoknak kellek kérdéseken én is ki tudok akadni, mert azok nem a magányról szólnak, hanem arról, hogy "a francba, nem tudok szép nőkkel henteregni".

12-es

A 14-es 72 %-os vagyok. Volt régebben barátnőm, több is, az utóbbi években viszont nem volt szerencsém. A kérdésben felvetett gondolatodra reagálnék, vagyis "hogy mer majd belenyúlni a bugyijába az, aki le se meri szólítani?"

Amikor ott vagyunk, hogy már benyúlhatok a bugyijába, akkor már tudom, hogy érdeklem, ő is szeretné, ha több lenne, mint addig.

De előtte, még kívülről teljesen más. Ezt a részt hívom úgy, hogy "faltörés". Ekkor van az, hogy idegenként oda kell menni a lányhoz és megpróbálni azt, ami sokkal nehezebb sok ember számára, mint azt mások gondolják.

Most egy példát mondok erre: Hallottam már olyan biztonsági őrről, aki ha rabló törne be a pénzintézetbe, habozás nélkül szembeszállna vele. Ellenben egy lányt szinte retteg megszólítani. És hogy miért? Mert ha a rablót lefegyverzi, akkor ő egy hős. Ha veszít, akkor is egy hős, mert cselekedett.

de ha egy lány visszautasítja és akár ki is gúnyolja, akkor ott nincs semmi hősiesség, csak kiröhögik és egy "vesztes" lesz belőle, aki nagy mamlasz létére még erre sem képes. A srácokat mindenki cseszegeti, de ki az, aki igenis megmondja "a szebbik nemnek", hogy igenis becsüljék már meg, ha valaki közelít feléjük?!