Belevágnátok így a közös életbe?

Az a szomorú, hogy nehéz :(

Én is ugyanebben a cipőben járok, hónapok óta nem találok munkát. Pedig Budapesten élek. Pont tegnap volt egy interjúm, három kérdést kaptam. Közel lakom-e, tudnak-e bármikor ugrasztani, mennyi a bérigényem, és tervezek-e gyereket. Ha nem kéne nagyon a munka, akkor felálltam volna és otthagyom őket, de nem tehetem meg.

Az én párom is ki van akadva. Megértem. Férfi szemmel, különösen hogy jóval keresettebb a szakmája, mint az enyém, hihetetlenül hangzik, hogy hiába akarok, hiába igyekszem, nem megy.

Most pont mázlim van, mert elhívtak valahová takarítani. Így legalább némi zsebpénzre szert tudok tenni. De nagyon fontos megjegyezni, hogy egyébként három éve hirdetem, hogy vállalok, eddig néhányan hívtak csak fel, és a mostanin kívül senki nem vett fel, mert munkaként még nem csináltam. Ennyi. Hiába a lelkesedés, hiába hogy szép munkát végzek. A mostani család nagyon elégedett velem, de évekbe telt, mire valahova végre felvettek...

Szóval beszélgessetek a dologról, de próbálj megértőbb lenni. Segítsd a párod, hidd el, iszonyú nehéz most. :(

Igen, mert nem rajta múlik, hogy nincs állása!!! Hol élsz te? Ez a bajod, hogy nem tudod milyen nehéz nőként egy biztos jövedelemforrást jelentő munkát találni. Fogalmad sincs, meg sem próbálsz belegondolni!

Szerezz neki egy egyszerű átlagfizetést nyújtó kis szürke irodai állást! Nem kell nagyobbra gondolni. Hidd el, jó lenne neki! De egyszerűen szinte képtelenség találni, hát nem érted????

De mondom, szerezz neki, és ő szépen fogja csinálni és viszi haza a fizetést.

Nekem is szerezhetsz mindjárt!!!

Tudod én is így vagyok. Vannak céljaim, vannak terveim, de régóta nem találok munkát, pedig minden vágyam, hogy dolgozhassak és kalkulálhassam a családalapítás lehetőségét. De nem megy.

(Én pl. most egyedül vagyok, nem akarom, hogy a párkapcsolatomat az határozza meg, hogy nincs munkám . Hiszen tudom, hogy ilyenek a férfiak, mint te. Magukból indulnak ki. Nem tudják, hogy egyedül, minden protekció nélkül mennyire nehéz munkát találni. Nem azért nem dolgozok, mert lusta vagyok, hanem mert egyszerűen nem kapok munkát, több ezren jelentkeznek egyazon állásra. Nem fogod fel???

Itt vagyok tehát munka nélkül, szépen megy az idő. Közben tele vagyok szeretettel, aminek egy férfi biztos úgy, de úgy örülne. De inkább nem is keresem, mert félek, nehogy olyan legyen, mint te. Így őneki valahol magányosan telnek a sok munka után az estéi és hétvégéi, szépen öregszik meg egyedül. Én meg elhessegetem a gondolatot, hogy egymásra találjunk, mert félek, hogy munkanélküliként nem érdemelném ki.

Aztán mi lesz? Esetleg bátor leszek és elmegyek külföldre mosogatni a diplomámmal, hogy hátha. Vagy nem, és elmúlik a fiatalság, családom sose lesz. Ő meg? Továbbra is magányosan éldegél, ha van esze nem issza el. De rájön, hogy nincs családja miközben ott a sok pénze, hisz férfiként mindig talált munkát. Aztán vagy keres magának 45 évesen és húszéves csitrit aki szül neki, vagy elfelejti a családot, és ribizlikre költi.

Közben lehetett volna másképp is:

Csak annyi kellett volna, hogy a jelenlétét és a szeretetét adja az elején, amikor nincs munkám, vagy hogy segítsen és találjunk ki valami más megélhetést közösen. De nem. Ez nem megy, hisz nincs meg benne a bizalom, és nem hiszi el, hogy vannak céljaim, közös jövőre vonatkozóak...)

Kérdező! De most komolyan. Miért nem segítesz neki?

Szerintem ne az alapján ítéld meg a jövőtöket, hogy neki per pill. nincs munkája, mert az veled is nagyon könnyen előfordulhat, ahogy nagyon sokunkkal. Inkább azt nézd, hogy mennyire realista, racionális, dolgos, szorgalmas ember. Ha már mindkettőtök fizetésére ilyen nagyon szükség van, akkor ezek kellenek, hogy domináljanak, bár sokkal ideálisabb lenne, ha te férfiként többet tennél le az asztalra, mert hát ha vérkarrierista nő nem kell, akkor bizony neked kell családfenntartóként viselkedni, ha gyereket szeretnél, mert hacsak nem rendel egy nő nagyon sok mindent a munka alá, akkor se jó állás, se jó fizetés...Gyerekkel meg pláne, de erről már írt egy előző hozzászóló. Több kompromisszumkészség kellene felőled is, bár ilyen mélyen nem ismerjük az életeteket, így csak a felszín kapargatásával lehet tanácsot adni.

Amit nagyon nézz meg, mielőtt komoly terveket futtatsz: a realitás. Nagyon fontos. Írtad, hogy házat szeretne. Persze, sokan, de van-e ahhoz kellően jó szakmátok mindkettőtöknek, meg biztos munkátok, hogy egy házat vegyetek+fenntartsatok. Nagyon sokan buknak abba bele, hogy túl nagyot álmodnak, és elszállnak. Legyen elég egy kisebb lakás kezdetnek, és ha azt bírjátok, akkor lehet növekedni. Ehhez megvannak-e az alapjaitok? Emberileg és majdan anyagilag? Kiköltekezni, meg hitelt hitelre halmozni nem életstílus. Milyen a hozzáállása ezekhez? Gyűjtögető típus vagy kifolyik a keze közül a pénz? Hogy áll a jóban-rosszban rész? Vajon mennyire viseli el a lemondásokat, ha netalántán egy fizuból kell egy darabig élni+hitel? Írtad, hogy félsz attól, hogy beletunyul az egészbe, és nem is akar majd munkát találni. Ezt jól gondold végig vele, hogy el bírnád-e viselni minden téren, hogy háztartásbeli legyen, megérdemelné-e (vannak nők, akik kifejezetten élvezik, és jól is csinálják) vagy tv előtt punnyadó sorozatfüggő hájpacni lenne egy idő múlva, akinek egy vacsiért is úgy kell könyörögni. Figyelj oda ezekre a dolgokra, mert senki sem változik 180 fokot, az alaptulajdonságok a vérünkben vannak, csak látni kell a jeleket. Ha már most kételyek gyötörnek, akkor jól figyelj oda rájuk.

Mi lenne, ha ő kapna biztos munkát, és tudna veled újra tervezni?

Te meg balesetben megsérülnél, és esetleg csak otthonról végezhető távmunkát tudnál vállalni, de abból is csak korlátozottan. Viszont az istennek nem találnál ilyen távmunkát, mert túl sok a jelentkező.

Ez akár holnapután is megtörténhet.

A párod elbizonytalanodna, mert ugyan ő egyedül is tudna hitelt felvenni, de a te további sorsodat annyira nem látja, hisz egyszerűen nem találsz magadnak munkát.

Okés lenne, ha emiatt, ő inkább nem vágna bele veled a közös életbe? Vagy inkább szeretnéd, ha kitartana, szeretne és inkább ő maga is segítene neked munkát találni, hogy újra mehessen minden a közös tervek szerint???

Erre mit mondasz?

19.

Viszont megválaszolhatod így a saját kérdésedet.

Amúgy ne, te ne vágj bele így a közös életbe, ilyen hozzáállással ezzel a lánnyal neked nem fog menni.