Kit választanátok a kutyátokat vagy a pasitokat?

Én a kutyámat a barátomtól kaptam, szerencsére ilyen jellegű problémám nincs és nem is lesz, de ha német dogom lenne, nem alhatna az ágyban.

Enyém 7kg-os kis szobakutya, imádjuk, a lábunknál szokott aludni főként, de van mikor a barátom magához veszi és együtt alszanak, akkor én vagyok kitúrva:) DE annyira aranyosak,hogy nem csinálok belőle problémát..

Mondjuk én nem szarok a barátomra és nem vagyok nonstop a kutyával, kicsit túlzás amit csinál a bnőd. Beszélj vele,ha nem változik hagyd el, majd talál magának egy másik kutyabolondot :)

1. Ezek szerint már az is nagy szó, hogy téged is megtűr az ágyban, a kutyája mellett?

2. Lehet, hogy részese vagy egy szerelmi háromszögnek?

3. Ha hazajön a barátnőd, próbáld felhívni magadra a figyelmét azzal, hogy jobban csóválod a far.ad mint a kutya!

Na erre az esetre mondják,

hogy "kutyába sem veszik az embert"!!

Sokszor mondják a nőkre, hogy csak az anyagiakat nézik egy kapcsolatban...

Hát a te csajod (vagy a kutya csaja) nem ilyen, mert valószínűleg nincsen vagyona annak a dögnek azaz a dognak.

Vagy lehet, hogy van valahol egy háza?

(kutyaháza)

Az ötödik válaszoló vagyok. Az én válaszomat eléggé lepontoztátok, holott én is keresztülmentem ezen, csak nekem nem a párom, hanem édesanyám helyezte előrébb a kis szobakutyát, mint minket.

Én sem szerettem, de nem tehettem semmit. Világ életében egy megtört nő volt, mert voltak olyan dolgok, amiken bárhogy próbált, nem tudott túllépni. És valljuk be, senki nem foglalkozott vele igazán. Mi sem figyeltünk rá sokszor, annak ellenére, hogy a gyerekei vagyunk, de Ő is ugyanezt tette. Nem foglalkozott velünk, rengeteget dolgozott, és esténként már szinte beájult az ágyba. Rengeteg gondja volt, amit mi nem is tudtunk, valamint nem beszélgettünk csak éltünk egymás mellett. Nálunk ez volt a megszokott, és most pont emiatt szenvedek én is ettől. Egyetlen egy ember van, akivel megosztom a gondjaimat, de néha még előle is elhallgatok egyet, s mást, mert félek a reakcióktól.

Szóval a barátnődnek nem egy szakítás kell, vagy leócsárolás, mert akkor még jobban megerősödik benne az a tény, hogy a kutya a mindene. Inkább foglalkozz vele a lehető legtöbbet, csináljatok rengeteg közös programot, ahova a kutyát nem tudjátok vinni - esetleg étterem, teázó, cukrászda, korcsolyázás. Beszéld meg vele is a dolgot, hogy ez neked hogy esik, higgadtan, nyugodtan, és semmi esetre se torkoljon ez ordítozásba. Mondd el neki, hogy mellőzve érzed magad, annak ellenére, hogy tudod, rettentően fontos vagy neki, és te is nagyon szereted őt.

Remélem minden rendbe fog jönni.