Mit tehetek ha úgy érzem megtaláltam az igazit de ő elhagyott?

Hát foglald le magad.

Ne nyomulj, ha jó az, hogy reménykedsz, akkor tedd azt...hátha elkezdesz neki hiányozni és megkeres. De addig is ismerkedj...

Minél jobban nyomulsz, annál inkább taszítod magadtól.

MI volt a szakítás oka?

Lehet egy olyan ember az igazi aki nem szeret téged, nem támogat semmilyen módon és nem is érdeklődik felőled? Rengeteg ilyen ember van a világon, de ezek az emberek nem hozzád valók, számodra nem ők az igazi, az egyetlen csodás lelki társaid, stb...

Ha ő nem szeret téged, akkor tényleg rákényszerítenéd arra, hogy boldogtalanul élje veled az életét? Tényleg örülnél ha rossz lenne neki? Ha csak te vagy ebben a történetben a fontos, akkor ő tényleg az igazi, vagy csak egy ember akit szerettél, akitől félsz megválni, mert rettegsz újra vállalni a veszélyét annak, hogy nem sikerül "tökéletes" párt találni magadnak?

Ha képes volt elhagyni,nyilván nem Ő volt az Igazi.Persze ilyenkor nehéz lenyelni a keserű pirulát,de muszáj,szembe kell nézned a valósággal.Vagy lehetsz még évekig egy önpusztító rinyagép,aki tönkreteszi,megöli saját magát egy rögeszme miatt.Ha ez kell,csináld így.Én a helyedben inkább összeszedném magam,hogy esélyem legyen mást találni,aki boldoggá tesz.Tudod,aki boldoggá tesz,az az Igazi.Aki miatt sírsz,aki elhagyott,aki tönkretett,az eleve nem lehet az Igazi.

Egyébként tudod,hány emberről gondoltam én már azt,hogy na,most megtaláltam azt,akit kerestem?iszonyúan naiv voltam,és függő.Aztán egy napon,még éppen időben felébredtem,és rájöttem,hogy az önbecsülésem nem ilyen sz@rháziaktól függ.Ma már abszolút szóba sem állok azzal a személlyel,aki miatt legszívesebben meghaltam volna anno.Pedig Ő már megtenné,csak sajnos késő.