Szerintetek mennyire fair az, ha egy 45 éves embert mindenki sajnál a környezetében és a gyerekét ítélik el (akit elhagyott), amiért haragszik az apjára?

Tehát adott egy középkorú férfi, Kanadában él, van 2 gyereke 2 anyától, az egyik komoly kapcsolatból, a másik kalandból született. Egyikkel se törődik. A nagyobbik gyerekének 13 éve nem utal gyerektartást, mondván neki nincs keresete, közben mégis feketén dolgozik. Nagyobbik gyerek megemlíti az apai nagyanyjának és nagynénjének, hogy beszéljenek az apjával a tartozásáról, ami kell neki gyógyszerre egy betegség miatt és rendbe jönni a szegénységből, amiben az anyjával élnek, de azok annyit mondanak, hogy ne legyen ilyen erőszakos, az apjának megvannak a saját problémái. Semmi kérdés azzal kapcsolatban, hogy van-e mit enniük, van-e fűtésük télen, jól jönne-e az a 10 ezer forint havonta, amit az apának fizetnie kéne. Egy 45 éves, dolgozó felnőtt embernek tényleg nagyobb sajnálat és segítség kell, mint a 2 kiskorú gyerekének, akiket megcsinált és tudja, hogy rossz körülmények közt élnek kiskoruktól?