Lányok, miért van az, hogy akik a legjobban szeretnek titeket, azokat rakjátok be a BARÁT ZÓNÁBA?

Mert pusztán az, hogy szeretünk valakit, nem elég ahhoz, hogy ő is szeressen minket. Az életben sajnos nagyon sokszor áll elő olyan helyzet, hogy akit mi szeretnénk, az minket nem szeret, esetleg az tudna szeretni minket, akiket meg mi nem tudnánk.

Én már régen nem vagyok annak a híve, hogy barátok maradjunk azzal, akinek nem tudjuk viszonozni az érzéseit. Elkövetjük azt a hibát, hogy ezt érezzük a kíméletesebb megoldásnak, azt hisszük, ezzel nem bántjuk meg annyira a másikat és tudunk egymáshoz barátként viszonyulni. De ez a másik részéről nem fog működni, ő ugyanúgy reménykedni fog, amíg valahogy pont nem kerül az egész végére és végleg megszakad a kapcsolat. Jobb nem elhúzni ezt.

"de ilyen alapon senkivel se gyere össze mert lehet hogy rossz vége lesz.... sztem így nem lehet semmit felfogni..."

Én sosem félek attól, hogy rossz vége lesz. :) Mert amikor félek, akkor az lesz.

De ha nem félek- épp ez tartja fenn a kapcsolatot.

Mindennél fontosabb, mégis el tudnám engedni. És így fennmarad. Nem sérülhetek. Mégis teljesen nyílt tudok lenni.

"És az emberek többsége 30 éves kora körül épp azért elégedetlen, mert ezt az "átalakulási" fázist szúrták el valahol."

És azt hol írtam, hogy ez az állapot garantált? Kockázattal jár mint minden más az életben. Ahhoz, hogy nekem JÓ legyen, kockáztatnom kell. Igen, lehet, hogy kockáztatok egy oltári pofáraesést a nagy szerelem nevében, de ez még mindig jobb mint leélni egy életet egy döglött posványban olyan mellett, akihez SOHA nem fűzött mélyebb vonzalom. Ugyanis a pofonoktól fejlődik az ember. A langyos fostól nem.

A kérdező állítólag már felnőtt férfi.

Ez meg:

"A felnőtt férfi elcsábítja a nőjét, felkelti benne a vágyat és megszerzi magának."

Inkább úgy működik, hogy a nőnek 10 másodperc alatt vagy megtetszik a férfi, vagy nem.

Aztán ezt a férfi vagy elcseszi a viselkedésével, vagy nem.

Persze, 1-2%-nyi esély arra is van, hogy a nem-tetszést hozza helyre, ha épp nincs a környéken az elkövetkezendő néhány hónapban senki olyan, aki a nőnek szintén 10 másodperc alatt megtetszene.

Amikor odamész egy nőhöz, ő már tudja, van-e esélyed.

32-es vagyok, hozzátenném, hogy fiatalabb koromban egyszer-kétszer én is elkövettem azt a hibát, hogy aki szeretett és nem tudtam viszont szeretni, "megtartottam" barátnak. Ezzel hosszú időre elvettem az esélyt tőlük, hogy tovább lépjenek, esetleg esélyt adjanak más kapcsolatoknak. Ezt már megbántam, nem akartam rosszat, de sajnos csak megnehezítettem a helyzetüket.

Azt viszont egyáltalán nem bántam meg, hogy nem őket választottam, mondom ezt 34 éves fejjel, egy boldog házasságban. Nem tudtam volna olyannal élni, akiknek nem tudom viszonozni a szerelmét, sőt még mélyebb szeretetet sem tudok adni. Olyan férfit választottam, aki a szerelmem, a barátom és a társam is egyben.

A srácok, akik régebben a "barátzónában" szerepeltek nálam, tudomásom szerint szintén boldog kapcsolatban élnek. Szerencsére minden jól alakult. De ha visszaforgathatnám az időt, nem lenne barátzóna, hanem gyors és tiszta lezárás.