Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Szakítsak vagy ne? 6 éves kapcsolat.
Röviden: 22 vagyok, 6 éve járok a párommal, 3 évet laktunk együtt, már nem. Eddig tanultunk, most én elmegyek dolgozni, ő még nem, mert tanul tovább. De én már azt szeretném, hogy lakjon velem és kezdjük a közös életünk.
Én nagyon szeretem, de nem vagyunk "egyformák". Én minidig a közös jövőt fürkészem, ő soha nem mondja, csak azt, hogy ezen ne filózzak, távol van még az...
Ne akarok még gyereket, de szeretnék eljegyzést meg esküvőt, már jó lenne, de eljegyezni csak úgy jutott eszébe, hogy mondtam neki, nem akar-é véletlenül.
Szeretem, jó az ágyban, tudom nem elsődleges, de fontos azért, de nem elég figyelmes, úgy érzem. Emellett nem kel fel, csak nagy nehezen, semmiért nem fáj a feje.
Ellenben velem. Mondjuk más a családi helyzetünk is, de akkor is zavar.
Szerintetek megéri felrúgni egy ilyen hosszú kapcsolatot? Vagy ne legyek forrófejű ,mert ő is másképp áll majd az élethez, ha végez a sulival?
Egyébként ő nekem az első, mindenben!
válasza:"Szóval nem telepszem ezzel rá, ezért nem értem, hogy ő miért nem szorgalmazza."
A férfiaknál ezek a szimbólumok, mint pl. házasság, gyakran sokkal kevésbé fontosak, sőt, mint mondtam, gyakran inkább terhet jelentenek. Egy kislány eljátssza az esküvőjét, fantáziál az esküvőjéről. Sok fiatal férfinak egy pillanatra az élettől is elmegy a kedve, ha arra gondol, hogy ezt a tortúrát végig kell csinálnia. Itt mindkettőtöknek empátiára van szüksége. Neki meg kellene értenie, hogy neked fontos a házasság, neki pedig azt, hogy túléli a házasodás körüli hercehurcát.
"Szerintem kényelmesebb eltartatnia magát, minthogy tegyen kettőnkért és lemondjon arról, hogy a szülei kisfia legyen."
Ha valaki 22 éves és tanul, akkor még jó hogy. Vagy tanulás mellett dolgozzon? Akkor az lenne a következő panaszod, hogy nem törődik veled, csak hazajön és alszik.
Persze ha 22 éves korában most kezdett el egy 5 éves egyetemet, akkor értem, hogy nem akarsz 4-5 évet várni, de ha 1-2 éve van hátra, akkor nem értem.
"Ettől félek, hogy ez a hozzáállás soha nem fog változni"
Már miért ne változna? Hat éves korában az embernek más a "hozzáállása", mint 12 vagy 18 vagy 60 éves korában. Mégpedig nem azért, mert úgy dönt, hogy megváltoztatja a hozzáállását, hanem azért, mert mások a (külső és belső) körülményei. Abban a pillanatban, ahogy a barátod lediplomázik és dolgozni kezd, azt fogod tapasztalni, hogy "megváltozott a hozzáállása". Pedig dehogy: a körülményei változtak meg.
Ez a válasz észhez térített!
Nagyon köszönöm utolsó válaszoló!
Azt sejtem, hogy már nem vagy huszonéves, de akár az is lehet!
Igazad van mindenben, de én ilyen vagyok. Lehet türelmetlen?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!