Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Párkapcsolati problémák » Szakítsak vagy ne? 6 éves...

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Szakítsak vagy ne? 6 éves kapcsolat.

Figyelt kérdés

Röviden: 22 vagyok, 6 éve járok a párommal, 3 évet laktunk együtt, már nem. Eddig tanultunk, most én elmegyek dolgozni, ő még nem, mert tanul tovább. De én már azt szeretném, hogy lakjon velem és kezdjük a közös életünk.

Én nagyon szeretem, de nem vagyunk "egyformák". Én minidig a közös jövőt fürkészem, ő soha nem mondja, csak azt, hogy ezen ne filózzak, távol van még az...

Ne akarok még gyereket, de szeretnék eljegyzést meg esküvőt, már jó lenne, de eljegyezni csak úgy jutott eszébe, hogy mondtam neki, nem akar-é véletlenül.

Szeretem, jó az ágyban, tudom nem elsődleges, de fontos azért, de nem elég figyelmes, úgy érzem. Emellett nem kel fel, csak nagy nehezen, semmiért nem fáj a feje.

Ellenben velem. Mondjuk más a családi helyzetünk is, de akkor is zavar.

Szerintetek megéri felrúgni egy ilyen hosszú kapcsolatot? Vagy ne legyek forrófejű ,mert ő is másképp áll majd az élethez, ha végez a sulival?

Egyébként ő nekem az első, mindenben!


2009. júl. 13. 20:38
1 2 3
 11/22 A kérdező kommentje:
nem azt szeretném, hogy egyformák legyünk, csak azt, hogy a céljaink legyenek közösek!!!
2009. júl. 13. 21:30
 12/22 A kérdező kommentje:
Én is első vagyok neki mindenben. És ugyan annyi idős mint én!
2009. júl. 13. 21:31
 13/22 A kérdező kommentje:

Az, hogy kikérem szívesen válaszoló emberek véleményét nem azt jelenti, hogy ezektől a válaszoktól várom a megoldást. Csupán érdekel egy kívül álló mit tenne, hogy látná!

Nyilván nem az itt elhangzó vélemények alakítják majd a kapcsolatom további sorsát, ezek csak "támpontok", így a felelősség maximálisan az enyém!

2009. júl. 13. 21:33
 14/22 anonim ***** válasza:

Nem teljesen értem a problémát.


Azért akarsz szakítani vele, mert nem beszél a házasságról, vagy nem akart eljegyezni? Ez kissé logikátlan (ő akarja ezt a kapcsolatot, csak a házasságot nem, mire te a kapcsolatot is felszámolod), és arra enged következtetni, hogy vannak itt más problémák is.


"3 évet laktunk együtt, már nem. ... De én már azt szeretném, hogy lakjon velem és kezdjük a közös életünk."


3 éve együtt laktatok. Te azt szeretnéd, hogy lakjatok együtt... ezen összevesztetek, és most nem laktok együtt?


Szóval ezt sem értem egészen, ki kellene fejtened bővebben.


Én a következőre gyanakszom: te elkezdtél dolgozni, és ez megváltoztatta a gondolkodásodat. Kemény kimondani, de igaz, hogy felborultak köztetek az erőviszonyok: most te vagy az erős fél (mert pénzt keresel), ő a gyenge (mert nem keres pénzt, hanem tanul, vagyis gyerek). Férfi-nő kapcsolatok pedig a legritkább esetben bírják ki hosszú ideig, ha a nő erősebb, mint a férfi. Az egyensúly akkor állna helyre, ha vagy ő is elmenne dolgozni, vagy te szülnél (ami kivonna a munkából), vagy mindkettő bekövetkezne.


Egy másik lehetséges konfliktusterület a házasság kérdése. Gyakori, hogy a nők erőltetik a házasságot, a férfiak pedig passzívan ellenállnak. Ez azért van, mert a nők szeretik a mások előtti reprezentálást, a ceremóniákat. A férfiak kevésbé. Sok nő számára az esküvő napja az életük csúcsa, míg a férfiak számára az esküvő gyakran egy fájdalmas műtét, amin túl kell esni. Persze ha a barátodnak ultimátumot adsz, akkor kénytelen lesz belemenni.


"Szerintetek megéri felrúgni egy ilyen hosszú kapcsolatot?"


Megéri? Milyen célból? Ha csak azok a problémák, amiket föntebb azonosítottam, akkor nincs ok felrúgni, hanem felnőttként szembe kell nézni ezekkel a nehézségekkel, és főleg: nyíltan beszélni kell róluk.


"Vagy ne legyek forrófejű ,mert ő is másképp áll majd az élethez, ha végez a sulival?"


Hogy érted, hogy másként áll az élethez? Pl. hogy fontosnak tartsa az esküvőket (és névnapokat, születésnapokat, meg azt, hogy ha a vendégek jönnek, akkor egy porszem ne legyen sehol stb.) - erre a férfiakat nem lehet ránevelni.


Persze ha lényeges, stratégiai pontokon eltérnek az igényeitek, pl. te gyereket akarsz, ő meg nem (és ez sokkal fontosabb kérdés, mint az esküvők kérdése), akkor azt nem lehet áthidalni és akkor fel kell bontani a kapcsolatot. Ez egy teljesen indokolt és reális döntés lenne.

2009. júl. 14. 06:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/22 A kérdező kommentje:

Utolsó válaszoló!

Neked is köszönöm a választ!

De ez nem olyan egyszerű, mint gondoltam.

Nehéz elmondani, megragadni a probléma lényegét és nehéz segíteni is.

Sok mindenben van igazad, de van amit nem értethettem meg veletek, mert lehetetlen teljes képet adni a kapcsolatunkról!


Köszi mindenkinek!

2009. júl. 14. 18:20
 16/22 anonim ***** válasza:
25 éves kor előtt szerintem ne is várd egy férfitól, pláne ha tanul, hogy családalapításon meg esküvőn gondolkodjon. Max. ha ő maga szóbahozza. Ma már más világ van, mint régen, amikor az ember már 20 évesen gond nélkül nevelhetett gyerekeket, persze tudom, a nőkben meg programozva van ebben a korban a gyerekszülés, családalapítás, de ezt a programot valahogy kontrollálni kell, mert mindkét fél életét megkeseríti ez a görcsös házasság-gyerek-családra vágyás.
2009. júl. 14. 21:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/22 A kérdező kommentje:

Félre értesz!

Én nem akarok házasodni még, gyereket is csak majd vagy öt év múlva.

Csak szeretném, ha már végre jegyben járnánk. Mert én szeretném, ha olyan módon is egymáséi lennénk.

Házasodni majd jövőre vagy még később szeretnék.

És ifjú házasként sem a gyerek lenne az első, hanem, hogy éljünk, szórakozzunk, kiránduljunk, motorozzunk mielőtt megérkezik egy olyan vki, akiről aztán egy életen át gondoskodnom kell majd!

Szóval nem telepszem ezzel rá, ezért nem értem, hogy ő miért nem szorgalmazza. Szerintem kényelmesebb eltartatnia magát, minthogy tegyen kettőnkért és lemondjon arról, hogy a szülei kisfia legyen.

Ettől félek, hogy ez a hozzáállás soha nem fog változni, mindig ilyen marad, hogy majd mások oldják meg a gondjait. És attól tartok, ha már együtt leszünk akkor ezt szerepet én fogom átvenni, de ezt nem szeretném!!!

2009. júl. 14. 21:43
 18/22 anonim ***** válasza:
Hát gondolj bele, 22 évesen, még tanulva, majd biztos feladja, hogy a szülei eltartsák... Hülye lenne, pláne egy nő miatt, akkor is, ha szereti meg jól megvannak. A jegyesség az már egy fél házasság, egy ígéret a házasságra, és az már teher, főleg ha még azt se tudja, hogy fog boldogulni az életben. Én ugyanebben a cipőben voltam a barátnőmmel, és örülök, hogy nem dőltem be neki, mert végülis - más miatt - de szakítottunk. El kell fogadnod, hogy a fiúk ilyen szempontból mások, később érnek be, ha nem megy, akkor állj odébb, mert így mindig le lesz maradva hozzád képest. Amikor majd gyereket akarsz, akkor azzal lesz a baj, hogy ő még nem stb...
2009. júl. 14. 22:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/22 anonim ***** válasza:
22 évesen ne várj el tőle túl sok mindent már 6 éve együtt vagytok, sajnos muszály ezt mondanom, de ennek a kapcsolatnk nincs sok jővője,még csak 22! Teljesen mindegy,hogy hány éve vagytok együtt nem hinném,hogy veled fog megöredni még fiatal és férfi is ráadásul.
2009. júl. 14. 22:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/22 A kérdező kommentje:
Köszi az őszinteséget!
2009. júl. 14. 22:54
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!