Undorodtok a dohányos emberektől?

Hát én teljesen elzárkózom a cigitől - használat szempontjából. A füstöt sem bírom igazán, mert asztmás vagyok. De ennek ellenére a barátom elég erős dohányos, napi 1 dobozt tuti elszív. Nem igazán mutat hajlandóságot a leszokásra, de nem is erőltetem, tudom, hogy egyszer majd úgyis rájön, hogy ez nem is olyan jó. Néha szoktunk beszélni arról, hogy mondjuk mi lesz, ha gyerekünk lesz, de természetesen ő sem tenné ki a kicsit a füstnek, így tuti, hogy legalább az ablakon kihajolna, ahogy az én szüleim is csinálják.

Szóval a válaszom nem.

Akkor az egész családomtól undorodnom kellene,ha undorodnék a dohányosoktól.Szerencsére én nem szoktam még rá,de nem is akarok!:D 16 éves lány vagyok.Nem akarok tüdőrákban meghalni soha!Semmiféle rákban vagy betegségben nem akarok meghalni.Megakarok öregedni és teljes életet élni.Egy egészséges emberrel szeretném leélni az életem.A személyiséget nem mindig határozza meg a szenvedély szerintem.Ugyanis a személyiség bonyolultabb annál,minthogy megváltoztathassa a dohányzás vagy egyéb szenvedélyek.Részben persze biztos vannak eltérő dolgok,mint egy nem dohányosnál.:) erre még nem figyeltem,hogy mik azok.

Volt már ilyen párkapcsolatom,na hát amikor megcsókolt,akkor majdnem elokádtam magam,de szerencsére nem.. megtudtam állni.Mert átjött a füst az én számba..14 éves voltam akkor.Szerencsére a szexig nem jutottunk el(a mai napigis szűz vagyok),de megmondom őszintén,hogy nem is akartam volna vele..ha a szája büdös és azzal elkezd bármit is csinálni a testem más részén..na én az ilyenre alergiás vagyok!

Azonban nem kizáró ok a dohányzás,mert akit szeretek az dohányozhat,de ne a lakásba,hanem kint,és ne a gyerekek előtt.Ja és persze ne legyen erős dohányos,szóval 1 hétre 2-3 doboz legyen elég.

16/L

Az a baj a dohányosokkal, hogy egy idő után mindenükbe beleivódik a nehéz cigiszag. Én már csak hamutartószagnak hivom. Már szeretkezés közben is folyton érzem, már a punciszagon is.

A nehéz köhögésről nem is beszélve, állandóan mintha egy beteggel élnél egy fedél alatt, éjjel nappal köhög. Nagyon zavaró.

Nem igazán tudom elképzelni azt a szitut, hogy megismerkedem valakivel, tökre bejön, jót beszélgetünk, látom, h minden stimmel (legalábbis elsőre)....aztán a következő vagy azutáni, vagy azutáni randin rágyújt...na, és akkor felállok az asztaltól és visítva elrohanok??

Én dohányoztam, és akkor is zavart a cigiszag, most már nem dohányzom, és most is zavar. De ettől függetlenül vagy pont ezért, sosem ítélkeztem a dohányzás miatt.

Hitler nem dohányzott. Churchill igen.

Nem tudom, undorodnom kellene a dohányos emberektől? És ha igen, együtt kellene bégetnem veled, hogy le a dohányosokkal? Állítsuk falhoz, és lőjük tarkón mind?

Ne is haragudj, de nem kötelező másnak az, ami neked nem tetszik. Ha te undorodsz tőlük, ne állj szóba velük. De ha gondolod, bégetek veled egy kicsit. Tessék:

Igen, a világ minden baja tőlük származik. Ők azok, akik miatt a rendes, becsületes, segítőkész, és toleráns emberek ellehetetlenülnek. :DDD Még a "globális felmelegedés" is miattuk van. Már az utcára sem lehet kimenni úgy hogy bele ne botlanánk ebbe a ... fajba. :DD Ezeknek nincs is személyiségük. (!!??)

Borzasztóságosságos... ennyi elég lesz? :DDD

dellfil

U.i.:Ha nem derült volna ki, elég erős dohányos vagyok. Eléggé el nem ítélhető módon... :DDD

Nem tudom, engem valahogy taszít. Ahogy valaki írta az előbb.

Mondjuk tetszik az illető, már randiztunk párszor, és akkor előkapja a cigit... nekem az csalódás. Olyan, mintha elkezdené túrni az orrát, és a fikát az asztalterítőbe kenné.

Én nem undorodom tőlük, de a párkapcsolatot kizártnak tartom velük. Ettől még lehet érdekes a személyiségük, vagyis barátságról természetesen lehet szó. Egyik legjobb barátnőm is cigizett, mikor barátok lettünk, azóta leszokott ugyan, de egy másik nagyon jó barátom (ő férfi) viszont azóta is, de ennek ellenére nagyon értékes embernek tartom őt, megtisztelő, hogy a barátja lehetek.

Már persze ha van férfi-nő között barátság, de szerintem igen. :)

Az is nagyon igaz, hogy a köhögéstől nem sok zavaróbb dolog van. Nem tudnék nyugodtan relaxálni napközben, ha épp ráérek, ha meg korábban kelne reggelente, én is ébredhetnék állandóan a fuldoklásra.

Egyik régebbi lakótársam is cigizett, nem a lakásban, és nem is gyakran, de nagyon irritáló volt a folytonos krákogás, köhögés. Amúgy is érzékeny vagyok a zajokra, a mindenféle csörömpölés, dübörgést, ajtócsapódást, köhögést nagyon utálok.