Betegesen féltékeny vagyok, mit tegyek?

Elég friss kapcsolatom van, egy hónapja "kavargatunk", de hivatalosan még csak két hete vagyunk együtt.

Ő egyedül él, nagyon elfoglalt, szinte egész nap dolgozik, nap végére általában hullafáradt. Hétvégente a szüleihez jár, illetve a barátaival, és természetesen velem van - bár hétköznap is be szoktunk iktatni egy-egy együttalvást.

A gondom az, hogy szerintem már betegesen féltékeny vagyok, pedig semmi okot nem ad rá. Mikor Vele vagyok, látom a szemén, hogy tényleg szeret, és tényleg én kellek neki.

Ilyenkor viszont, mikor nincs mellettem, megőrülök. Ha azt látom pl, hogy új ismerőse lett Facebook-on, és az illető történetesen nőnemű, akkor már rögtön végigpásztázom a hölgyemény adatlapját, hogy kiféle - miféle - mit akarhat Tőle...

Annyi biztos, hogy ez nem azért van, mert Benne nem bízok, inkább azért, mert magamban nem...

Állítólag nem vagyok csúnya, több "udvarlóm" is akadna, ha akarnám - de én ettől függetlenül ugyanolyan rondának látom magam, és nem tudom megérteni, hogy hogyhogy pont én kellek Neki, aki pedig számomra maga a tökély.

Nem beszéltem még Neki erről, mert tudom, hogy utálja az ilyet, és nem szeretném elriasztani ezzel - mindemellett teljesen igaza lenne.

Nagyon szeretném, ha ki tudnám ölni valahogy magamból ezt a féltékenységi mániát, de tanácstalan vagyok, hogyan...