Lassan betegesen féltékeny vagyok. Mit tegyek hogy megváltozzon ez?

A barátom is ezt gondolja hogy lassan már betegesen féltékeny vagyok, volt hogy említette. Folyton azt lesem már nap mint nap hogy mi be tudok belekötni, hogy hátha most lebuktatom, végre most kiderül, mindenben a hátsó szándékot látom. Bulizni voltunk tegnap és minden csak ismerősével puszi puszi.. beszélgettek, nem mutattam, de a falra másztam volna olyan féltékeny voltam. Mondta hogy ő a szórakozóhelyen nem megy el wc-re hanem kimegy valahová, maradjak itt mert együtt nem engednek ki minket és vissza se.. mert nem olyan a szórakozóhely.. kiment.. 2 perc múlva utána mentem, a kocsinál volt és nemvolt semmi.. de a haverjai feltűnően itattak hozták a piát meg menjek velük táncolni, mintha a figyelmem el akarták volna terelni róla. Szóval ez gáz. Mert tuti hogy én képzelem be magamnak az ilyen hülyeségeket. Csak olyan rossz, mert arról a szórakozóhelyről volt pár egy éjszakás kalandja és nagyon sok csaj jár oda akivel volt köztük valami pl le is feküdtek meg ilyenek.. és nagyon félek. Nem bízok.. hát nem tejesen, amúgy sem bízok egy pasiban nem kapcsolat téren, vagyis nagyon nehezen és akkor sem 100%, és volt már ezzel a sráccal olyan hogy más csajnak írogatott fura dolgokat, vagy láttam hogy hívott egy csajt akivel régen köztük volt valami, láttam milyen szép smseket írt neki régen és volt hogy láttam hogy felhívta mikor együtt voltunk.. szóval vannak ilyenek ami miatt nem nagyon bízom.Én tegnap megfáztam és ma nem akarok menni bulizni mert jövhéten vizsgázom csomó mindenből és nem hiányzik hogy még jobban beteg legyek így nem szívesen mennék most, amúgy meg nagy bulis vagyok. Kérdezte hogy ha egyedül menne haverjival akkor megharagudnék-e .. eléggé nem tetszett.Ezzel teljesen elfogom magam elől üldözni. Mit tegyek hogy változzon a gondolkodásom? Tönkre fog menni a kapcsolatom, nem akarom ezt. és nekem is fárasztó mindig ezt lesni hogy mikor kapom el vajon.. de félek h elveszítem, és egyetlen támaszomnak érzem, mert apám távol van anyámmal nem vagyok jóba, barátaimmal sem jövök már ki úgy mint régen a koliba mert nagyon csúnyán magamra hagytak mikor nagy szükségem lett volna rájuk és nagyon szarul esik nekem és egyszerűen nem tudok ezen tovább lépni.Itthon meg legjobb barátnőmnek barátja van, van bnőm aki haza se jár mert ő is kolis elég távol. Haverok is össze vissza vannak. Olyan szinten vagyok hogy piszhologushoz fogok menni hogy kezeljek dolgokat, mert nagyon szarul vagyok. Egy hétig a barátomnál voltam mert itthon annyira nagy balhé volt hogy nem mertem haza jönni. Így egyetlen ember akire igazán tudok támaszkodni és félek hogy elveszítem.. és ezzel tényleg elfogom. Könyörgöm segítsetek! És légyszíves mellőzzétek a hülyeségeket és a bántásokat mert nem kérek többet belőlük. Köszönöm