Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Megéri vallásossá válni a szerelmemért?
23 vagyok, és azonkívül, hogy megvagyok keresztelve sosem voltam vallásos. Ateista sem vagyok, de a templomba járás sosem tartozott az életem részévé, ahogy az imádkozás sem. De a mostani párom gyakorlott katolikus és nagyon fontos számára a hit és csak is olyan feleséget tud elképzelni maga mellé aki szintén vallásos, hogy a gyerekeit majd ebben a hiszemben tudja felnevelni.
El tudom képzelni, hogy a gyerekeimet ebben a hiszemben nevelem, de ugyanakkor megtartva azért a saját nézeteimet is. El tudom képzelni hogy néha-néha templomba megyünk, de a minden vasárnap...
Tetszik, ahogy ő áll a vallásoshoz, hogy Istent a szeretettnek tartja, mert a szeretettben én is hiszek. Pozitív, és irigylésre méltó az az összetartás, amelyet a gyülekezetében tapasztaltam. És hogy sosem érezte magát egyedül, amit szívesen biztosítanék majd egyszer a gyerekeimnek, de nem tudom, hogy kéne vallásossá válnom. Vagy hogy megéri e azzá válni.
Másfél éve vagyunk együtt. Szeretem. Tényleg nagyon szeretem, csak talán ez a különbség áthidalhatatlan. És abban sem vagyok biztos, hogy az hogy meg kéne változnom azt jelentené, hogy mi vagyunk egymásnak rendelve. Ő pedig ebből nem akar engedni, neki ez a vallásosság nagyon fontos, pedig ha mellette vagyok az esetek nagy részében elfelejtem, hogy az.
válasza:
válasza:"hogy a gyerekeit majd ebben a hiszemben tudja felnevelni. "
Tehát a legundorítóbb féreg fajta, hagyd ott minél előbb.
válasza:Ez hatalmas nagy butaság, már ne is haragudj. Nem leszel hívő egy hirtelen döntéstől, ez nem így működik. És attól, hogy párod az, neked nem muszáj, illetve nem párod miatt kell azzá lenned, hanem magad miatt, ha egyszer mégis fontos kérdés lesz számodra.
A templomba járás meg nem fog megártani a gyerekeidnek, ha tényleg olyan jó a közösség, hittől függetlenül is hallhatnak értékes gondolatokat. Neked meg nem muszáj mindig velük tartani, csak mikor kedved van hozzá.
Nálunk is ugyanez a felállás, én sem vagyok hívő, mégis gyakran eljárok vasárnaponként az istentiszteletre. Kellemes hangulatú kis közösség a miénk is, aranyos emberekkel, és a plébános prédikációit is szeretem, mert sok erőt tudnak adni a szavai akkor is, ha én nem vagyok hívő. És senki nem is kéri ezt számon rajtam.
23/N
válasza:Hát nem tudom.Nehéz kérdés...
Én abból indulok ki,hogy a szüleim mindig rámkényszerítették a vallást,a templombajárást,az imátkozást kiskoromtól fogva.Járattal hittanra stb.Mindig is valami kettősség és kétely volt bennem az "Istennel" kapcsolatban.Hol nagyon magamraerőltettem,hogy márpedig igen hiszek benne és gyakorolom a vallást,hol pedig nagyon nem.Teljesen elvesztettem a hitem,többször is,aztán pedig jött a bűntudat,hogy rossz ember vagyok ettől.Pedig nagyon jól tudom,hogy vallástól függetlenül,illetve vallás nélkül is bennünk van-tehát minden emberben-az Isten.Hiszen mi emberek isteniek vagyunk,csak meg kell látnunk magunkban a jót.De nem papolni akarok.Na most a bűntudat a kétség,egészen 24 éves koromig végigkísért,és a kötelező ünnepi templombajárást(szerencsére nem élek már a szüleimmel 5éve)rámerőltették,amikor hazalátogattam hozzájuk.Rájöttem,hogy kiskoromtól kezdve csak tetettem az egészet,de igazi hitem sosem volt!És tudod mit?Nem érzek csalódottságot,rájöttem,ez bizony nem nekem való.Kb 1évvel ezelőtt jöttem erre rá,és azóta mintha jobb lenne az életem,de komolyan.Nem erőltetek magamra semmit,hiszek a föld energiájában,az emberi jóságban,a szeretetben,abban,hogy minden okkal történik,és főleg önmagamban,a céljaimban,álmaimban!
Abban biztos vagyok,hogy olyan emberrel nem tudnám összekötni az életemet,akivel vallásbéli v. politikai nézeteltéréseink lennének.S aki teljesen másképp áll hozzá a dolgokhoz a vallásából kifolyólag is.
Viszont sok rokonom,ismerősöm van,aki azért keresztelkedett meg,mert a párjával eyházi esküvőt akartak(a párjuk mélyen vallásos volt),de közbe semmi köze az Istenhithez sem,nem is gyakorolja a vallást,de a gyereküket is megkersztelték persze....Én abban biztos vagyok,hogy egyházi esküvőm nem lesz.
24N
válasza:Én is tudom, hogy nem leszek az mert csak az akarok lenni és annak sincs értelme, hogy csak miatta legyek az.
Szerintem meg lehetne oldani mindent, úgy is, hogy mindig is érdeklődő leszek, de nem elkötelezett, de szerinte nem. Szerinte, hogy a gyerekeink vallásosak legyenek ahhoz két ember kell, és nem egy vallásos apa és egy olyan anya, aki az energiákban hisz. De szerintem minden hit ugyanoda vezet, csak mindenki másnak nevezi hitének tárgyát.
válasza: válasza: válasza:"De szerintem minden hit ugyanoda vezet, csak mindenki másnak nevezi hitének tárgyát."
Ez egy nagyon inteligens és bölcs,felnőtt gondolat.Kár,hogy a párod nem fogja ezt megérteni :/
válasza:Ja, hogy a párod rád akarja erőltetni? Az már baj...
Az enyém evangélikus, és szerencsére nem az a túlbuzgó hittérítő fajta. Ő azt vallja, hogy a saját hite mindenkinek magánügye, soha nem erőltetne rám semmit (attól még lehet valaki jó ember, meg élhet "Istennek tetsző" módon, hogy ő maga mégsem vallásos).
Jól gondold át a kapcsolatotokat, és beszéljétek át ezeket a kérdéseket, mert könnyen zátonyra futhat ilyen nézeteltérések miatt egy kapcsolat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!