Mi a véleményetek, mi a korrekt viselkedés?

10 perc? Ne légy gyenge!!! :D

Szerintem ez már az együttjárás ideje alatt kiderül. Attól függetlenül, hogy nem szexeltek, még vannak szexuális igényeitek, (meg amúgy is vannak) és ki tudod annyira ismerni a másikat, hogy tudd, képes vagy e kompromisszumot kötni, vagy sem. Tehát ez nem a szexben dől el. Nem tudom, menyire fogalmaztam érthetően, remélem azért átjött.

Ez végül is már a te példádban is tökéletesen megmutatkozik: ha nem vagy képes elfogadni a lány döntését, akkor nem illetek össze, és kész.

Szerintem ha két ember igazán szereti egymást, akkor igen is össze tudnak csiszolódni ezen a téren is. És valószínűleg ha a fiú tud várni éveket, akkor nem az a fajta, akinek naponta többször szüksége van a szexre...

Ismerek olyan párt, akik 20 évesen összeházasodtak úgy, hogy előtte egymáshoz sem értek, csókon kívül semmi nem történt köztük. Több, mint 1 éve házasok, jól megvannak.

A saját példám nem pont ilyen, de azért egy- két dolgot elárul.

Engem is elég vallásosan neveltek, és bizony gátlások voltam bennem a szüzességem elvesztésével kapcsolatban. Olyasvalakivel akartam elveszíteni, akiről remélhettem, hogy később a férjem lesz.

Én a kapcsolatunk elején (még nem voltunk együtt) megmondtam a barátomnak, hogy nekem időbe fog telni, míg elég érettnek/ késznek érzem majd magam a dologra. Szóval akkor eldönthette, még mielőbb belém zúgott volna, hogy akar-e így is. És Ő akart. 1 évet várt is rám, mire megtörtént volna a dolog. Az az egy év is csodás volt együtt. Aztán kiderült, hogy eléggé gyorstüzelő, ha nem igyekszik, akkor akár 1 perc után elmegy, de max 5 perc volt az elején az átlag. Nekem pedig nem volt hüvelyi orgazmusom, viszont orálisan mindig gondoskodott az én örömeimről is. Ezen kívül kiderült az is, hogy én imádok szeretkezni, én bizony naponta többször is vágytam rá, Ő pedig fiú létére bőven megelégedett heti 2-3 alkalommal. Mégis, soha semmiféle konfliktust nem okozott ez köztünk. Ő gyakorolt magában, hogy tovább bírja, és velem is gyakorolt, hogy esetleg nekem is legyen közben. Ezen kívül hagyta magát elcsábítani néha... Most 4 éve vagyunk együtt, és odáig jutottunk, hogy mindkettőnknek megfelel a "mennyiség"- Ő megengedi, hogy megpróbáljam elcsábítani, ha kedvem van hozzá, én pedig elfogadom, hogy néha még így sincs kedve, ezen kívül már úgy tud kielégíteni hogy utána az aktus alatt is végig úgy érzem, hogy orgazmusom van...

Lehet, hogy 3 évben telt eljutni idáig, de eljutottunk. Azért, mert tényleg nagyon szerelmesek vagyunk...

Lehet, hogy időbe telik, lehet, hogy nagyon különbözik a két ember. De nekem meggyőződésem, hogy ha valakik ennyire szeretik egymást, hogy vár az egyik a másikra annyit, akkor össze tudnak csiszolódni.

Kérdező # 18 :

Igen, ez a helyzet. Ő hívő, és komolyan gondolja (nem valami eszement bigott, tök jó arc), és úgy tartja, hogy a házasságot szüzen kell végrehajtani. Meg hogy egyetlen embernek akarja így odaadni magát, úgyhogy jól meggondolja, ki legyen az. De ezen felül meg nem bírná ki, hogy semmi ne legyen, kicsit szexmániás a szentem :D kihozott magában egy ilyen kompromisszumost megoldást, és úgy találta, hogy a hit törvényei végsősoron nem tiltják. Persze én is mondtam neki, hogy ez egy kicsit álszent hozzáállás, meg megy a spekulálás, hogy most ez hogy is van, bonyolult dolog, és nem nagyon van egyértelmű útmutatás. Sokat számít a szubjektív megítélés. De ha neki ez fontos, hát ne ezen múljon, én kibírom bőven. Szerencséje, hogy pont engem fogott ki... :D