Szingli Nők, hányan rendelkeztek kellő önismerettel és megfelelő életelégedettségi szinttel?

Végre egy értelmes kérdés! Párkapcsolatban élőknek is szabad válaszolni?

Hát azért egy idő után akármilyen telt kancsó voltál, elhalványodik az életed...társas lények vagyunk, nem jó egyedül(beszélek most több év egyedüllétről).Van akinek sok hobbija van, meg sok melója, esetleg vállalkozása, de a hiány az mindig ott van és van amikor nyomasztó...barátok megházasodnak, családott alapitanak, már lassan nincs kivel menni helyekre...és akkor érzed milyen egyedül vagy.Persze van aki munkával foglalja le magát 24/7.

Na igen , általában megfelelnék a kitételeidnek, kivéve az első ,"van benne élet" feltételt, de ez azért van szerintem, mert kb. 1 éve szerelmes vagyok, csak az a baj, hogy mire nagy nehezen rászántam volna magamat, hogy lépek, addigra barátnője lett a srácnak.Tisztában vagyok vele, hogy én vagyok a gyáva oroszlán,önbizalomhiány, stb...és mivel már nem vagyok egy mai csirke(34), el tudom fogadni, hogy ez van, nem hibáztathatjuk örökké a szüleinket, meg az életet, ideje felvállalni, hogy egy csomó mindent mi rontottunk el, egy csomó lehetőséget mi nem használtunk ki, és ha valaki érdeklődést mutatott irántuk, mi menekültünk fejvesztve a másik irányba...most ott tartok, hogy majd lesz valami,főleg azért, mert bármit terveztem ebben az évben , valaki egy szép nagy tollvonással az egészet áthúzta, ...meg már nem érdekel, ez van..nevezz fásultnak, unom ezt az egész életnek nevezett hercehurcát.. az a vicc az egészben, hogy hiszek a reinkarnációban, tehát ha véget ér ez az életem, a következőben is ugyanilyen balfék leszek, hacsak nem tudok túllépni a saját természetemen, ...csak azt nem tudom, honnan kaparjam össze rá az erőt...

Sokan vagyunk igy ezzel, de talán ideje lenne, nagyobb erőfeszitést tenni, hogy leküzd a gátlásaidat :)