Van nekem egyáltalán valahol párom?

Akkor fogsz elérni fejlődést, ha rájössz, hogy te tehetsz róla! Ha lelki beteg csajokkal kezdtél, akkor ott ki volt a hibás? TE! Hát ki kezdett velük? Te! És ha már tudtad, hogy lelki betegek, ki volt velük 6 évig meg 3 hónapig? Miért nem léptél ki az elején? Talán mert te is lelki beteg voltál és szeretethiányos? Pontosan!

Te abban a csapdában vagy, ahol 20 éves korodig voltál. Valószínűleg a 6 éves kapcsolatodhoz is úgy kapaszkodtál,csak nehogy véget érjen. Nem érdekelt, hogy mi zavar és mi nem, csak ne legyél egyedül, ha már 20 évig egyedül kellett lenned...

De ez tudod mi? A saját önbecsülésed kizsigerelése! Csoda, ha most ott tartasz ahol? És csoda, hogy nem tudod elérni egy nőnél sem, hogy TISZTELJEN? A tisztelet egy kapcsolat alapja! Pont annyira, mint a bizalom. Mennyire lehet tisztelni egy férfit, aki nem tiszteli saját magát, és még a felelősséget se meri vállalni a saját döntéseiért?

Bár nem írtad le, de tudom, hogy ez a felelőtlenség az életed minden területén megnyilvánul. Nem lenne így, ha te magad felnőttél volna az élethez! De te még 28 évesen is egy gyermek vagy. A gyermeki éned dominál, ami hisztizik, ha nem kap meg valamit, zsarol hogy megkapja és utálatoskodik ha nem az van, amit ő akart. Nem ismerős ez valahonnan? Lehetsz te 28 éves, ha érzelmileg még nem értél meg annyira se, mint egy 14 éves.

Azt mondod, hogy te túlságosan szeretsz, meg hasonlók. De mit is jelent ez valójában? Te tudod egyáltalán, hogy mit jelent ez, amikor kimondod? Azt jelenti, hogy rajongasz a lányért? Vagy azt, hogy elhalmozod ajándékokkal? Mit jelent? Mondd el!

Komolyan érdekelne, hogy mit vártál, amikor feltetted a kérdést? Hogy majd tömjénezünk, meg sajnálunk, hogy "szegény fiúcska ellene van az egész világ"...

Azért írtuk le a véleményünket, hogy segítsünk, de ha te megsértődsz ezen, és továbbra is csak magadat sajnálod és adod a mártírt, akkor őszintén szólva elhiszem, hogy otthagytak ezek a csajok, életük legjobb döntése volt!

Kérdező (20:24):

Dehogynem! A lányok között pont ugyanúgy vannak önértékelési problémás, önbizalom-hiányos egyedek. Az ő problémájuk pont ugyanaz, mint a tiéd.

És igaza van az utolsónak is: csak katonásan lehet ebből kiszakadni! Megregulázod magad, a sarkadra állsz, kiordítasz a világba, hogy neked ebből elég, és ezentúl máshogy fogod csinálni. És akkor már elkezdhetsz fejlődni! Sportolhatsz, válthatsz munkahelyet, önállósodhatsz, csak mindent azért tegyél, hogy NEKED jobb legyen. Hogy jól érezd magad a bőrödben! Hidd el nekem, hogy amíg saját magadat képtelen vagy szeretni és tisztelni, addig más se fog tudni.

Ha te egyszer megváltozol, akkor a világhoz való hozzáállásod is meg fog változni. Máshogy nézel majd az emberekre, a nőkre, más lesz a "kisugárzásod". Nem kell majd neked nő vagy bármi más, hogy tudj mosolyogni! És egy ilyen ember felkelti a hozzá hasonlók figyelmét! Egyből azt fogod észrevenni, hogy amennyire te kiegyensúlyozott vagy, annyira lesznek a körülötted hemzsegő nők és férfiak is kiegyensúlyozottak. Persze erre rákatalizálhatsz azzal, hogy mostantól nem barátkozol olyan emberekkel, akik a te energiáidat szívják el, és folyamatosan rángatnak vissza a pesszimizmusba! Tudod, madarat tolláról, embert barátjáról...