Pasim kiakadt, amikor megmondtam neki, hány kiló szeretnék lenni. Azt mondta, megtiltja, de van-e joga hozzá?

"A BMI-t a 19. században találták ki. Ha fájna a feje, koponyalékelést tanácsolnál?"

Teljesen mindegy ki és mikor találta ki.

Jó mutatószám, ha magától nem venné észre, (és a pasijának se hisz), hogy GEBE akar lenni. A 19. századi BMI egészségesebb, mint a 21. századi elkorcsosult anorexiás szépségideálotok.

Nekem nem a szépségideálom a sovány, hisz magam túlsúlyos vagyok.

Az a szépségideálom, ha valaki jól érzi magát a bőrében.

Bocs az OFF-ért, de a BMI nem olyan "jól működő" dolog, mint azt sokan hiszik.

Igaz, hogy mutatja, milyen magassághoz milyen testsúly az ideális, de sok mindennel nem számol.

Például nem mindegy, hogy valaki, akinek magas a testtömeg indexe, az a testén levő zsir, vagy pedig az izom tömege miatt számit "túlsúlyosnak" (és akkor a csont sűrűséget nem is emlitettem).

Emellett nem mindegy, hogy a rajtunk lévő zsir hogyan oszlik el.

Lehetünk vékonyak felül, mint a kérdező is, és attól függetlenül alul lehetünk vaskosak.

Ezeket pedig a BMI nem veszi számitásba.

Tehát nem kéne "szentirásnak" venni.

Amúgy meg nézzen utána, aki nem hiszi, én egy orvostól hallottam, akinek ez a szakterülete.

Kérdező!

Neked meg annyit mondanék, hogy a barátod valószinűleg félt téged, és az nagyon aranyos dolog, de ha te nem vagy magaddal megelégedve, akkor igenis fogyózz.

Ha pár kilóval könnyebben jobban fogod magad érezni a bőrödben, akkor hajrá! A barátodat meg nyugtasd meg, hogy nem ész nélkül csinálod, hanem egészséges módszerekkel (pl. nem koplalással és hasonlók) és ez legyen is igy, hiszen a te érdeked is.

L/24