Mi a teendő ebben a helyzetben?

Ha tudod, hogy az illető fiú szeret, de borzasztóan fél az elkötelezettségtől, vagy szimplán a komoly kapcsolat gondolatától(egyrészt mert csalódott, másrészt még soha nem volt még ilyenben része), és azt hangoztatja, hogy hosszútávon nagyon nehéz kibírni csajozás nélkül, bármennyire is ragaszkodik és szeret egy bizonyos lányt, a vadászösztönt nehéz leküzdenie magában. Mi a teendő ilyenkor? Mindent beleadni, és szívvel lélekkel ápolni továbbra is a kapcsolatot, remélve, hogy idővel annyira megszeret, hogy nem érzi szükségét majd, hogy másokkal is kipróbálja? Vagy éppen ellenkezőleg..ilyen témák felmerülése esetén a fiú tükörképeként viselkedni, látszólag lazán kezelni a kérdést, és biztosítani róla, hogy én is hasonlóan gondolkodom, és túl fiatalnak érzem magam ahhoz, hogy évekre lekössem magam valaki mellett? Kérlek ne mondjátok, hogy nem érdemes ilyen sráccal foglalkozni, mert tudom, érzem, hogy ebből a kapcsolatból még rengeteget lehetne kihozni. Az őszinteségem eddig soha nem vezetett túl nagy eredményre, inkább zárkózottság lett az eredménye. Arra gondoltam, hogyha esetleg FINOMAN, és okosan éreztetném, hogy nekem is lennének más lehetőségeim, és hogy egyetértek vele abban, hogy ki kell élni magunkat, és nem akarom magam évekre lekötni mellette, az kicsit észhez térítené őt, nem értené a hirtelen hozzáállás változást , meglepődne, hogy megváltozott a véleményem, és megszólalna a fejében a vészcsengő. Persze ez csak akkor működhet, ha tényleg szeret..és úgy érzem, hogy így van. Mi erről a véleményetek? Nem akarom gyerekes módon eltúlozni ezt az egészet, tényleg csak normális kereteken belül szeretném ezt a tudomására hozni. Bizonyos esetekben hasznára válhat egy kapcsolatnak, ha az addig ragaszkodó fél kicsit elérhetetlenebbé, passzívabbá válik, és már nem mutatja ki olyan mértékben az érzéseit, ahogy eddig tette?19/l