Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogyan tovább? Pszichiátria?
20 éves lány létemre még nem volt semmi szerelmi életem, nem járok el sehova mert nincs kivel és hova. Neten ismerkedtem meg, találtam pár fiúbarátot, 1-2nél reméltem, hogy lesz valami idővel, de aztán mégsem. Megőrülök már azért, hogy legyen egy társam. Sokszor kiborulok kis dolgokon is emiatt, mert amúgy is ki vagyok készülve. Hogy még nem szeretett senki. Meg, hogy miért mindig mások a nyerők, engem miért nem vesz észre senki úgy, mint nőt. Pedig nem vagyok ronda, sem kövér. Élőben nehezen ismerkedem. Azt hozzáteszem, hogy ha meglátnak akkor ritkán jönnek oda vagy ha oda is jönnének nem tudnám hogy kezelném a helyzetet. Tényleg lenne belőle valami vagy csak szórakoznak. Egy hisztis pics@ lettem mert fiatalabb koromban nem ittam, nem dohányoztam, nem jártam bulizni és mert nem szeretett még senki úgy mint a barátnőjét. Van egy barátom ő áll hozzám legközelebb, nem vagyok belé szerelmes mégis fáj ha más lányt szeretne így elég nehéz ismerkedni. Nem tudom elképzelni, hogy egy új ismeretség fontosabb legyen, mint egy régi. Hogyan lenne fontosabb, mitől? Hol találjak egy normális fickót aki képes lenne még arra is, hogy szeressen és ne jöjjön közbe senki és semmi. Képtelenségnek tartom, hogy kelljek valakinek, hogy szeressenek, hogy találkozzam valakivel aki normális is, tetszünk egymásnak minden jó lenne. Túl szép lenne.
Úgyhogy lányok, bulizzatok, igyatok, ismerkedjetek, kavarjatok, kíméljétek magatok, hogy hasonló sorsra jussatok!
"Ez a változáselméleted nagyon sántít, kérdező. Én átéltem ugyanezt, tudom miről beszélek. Belülről soha nem fog jönni a változás. Minél idősebb leszel, annál inkább beléd csontosodnak ezek a szokások és gondolatok, és végül már külső segítséggel sem tudsz megváltozni."
Ez sántít inkább szerintem. Nem kell másokat követni és másokra hasonlítani. A magad kedvét kell keresni, azt ami neked jó. Tehát, akinek nem tetszik a gólyatábor annak nem tetszik, ennyi!
22:53 vagyok.
Ja és még valami.
"Egy hisztis pics@ lettem mert fiatalabb koromban nem ittam, nem dohányoztam, nem jártam bulizni és mert nem szeretett még senki úgy mint a barátnőjét."
Ez a tipikus "felhozom a végletet példának hogy legalább náluk jobbnak érezzem magam" dolog. Hogy valahogy megpróbálj elfeledkezni a saját hibáidról. Csak az a baj ezzel hogy egy idő után minden emberrel szemben ezt fogod alkalmazni, mindenkiben a rosszat fogod meglátni és emiatt se lesz senkid mert úgymond "túl válogatós vagyok". Egy frászt leszel te válogatós. Félredumálós annál inkább. Mert az önbizalomhiányod miatt igyekszel majd mindenkiben a rosszat meglátni hogy ne érezd magad olyan sz@rul. Mert magadat nem tiszteled, az illető srácot annál inkább ez pedig a te énképedre nézve fenyegetést jelent mert ha rosszul sül el vele az ismerkedés akkor annak a pici kis önbizalmadnak is lőttek ami talán megvan.
Most nézem írtál egy újabb kommentet.
"Nem szeretnék megváltozni, mert ha változok akkor annak belülről kell jönnie, mint egy természetes folyamatnak nem lehet ezt erőltetni..."
Szerintem meg kifogásokat keresel hogy miért ne kelljen ismerkedned. Meg akarsz te változni de nem mersz. A változás tudod hol kell elkezdődjön? Amikor felismered hogy a jelenlegi helyzet nem jó. Ez a felismerés egy jel hogy változnod kell. Innentől már nem beszélhetsz erőltetésről, ez a természetes változás előtti állapot. Te döntésed hogy akarsz e változni vagy sem? Boldog akarsz lenni vagy sem?
"...Ha meg kivárom amíg természetes ez a változás akkor meg lehet, hogy jól érezném magam. azt tudom, hogy ilyen állapotban nem lehet ismerkedni, vagyis lehet csak értelme nincs...."
És ha pont hogy az ismerkedés hozná el a változást? Az hogy mindig is féltél, rettegtél a helyzettől de most akkor is írsz a srácnak, vagy odamész hozzá és megszólítod (a mai világban már ez se gáz). És hogy a többi félelmeddel is szembemész az élet egyéb területein. Mert akkor fogod meglátni hogy mire is vagy képes. És akkor fogod majd elkezdeni tisztelni és szeretni önmagad. Ha tényleg mindent beleadsz abba amit el akarsz érni és nem beszélsz félre mondván "úgyse vagyok elég jó" és nem sajnáltatod önmagad pl. itt is.
"Az a baj, hogy utálom a részegeskedő embereket, ilyenek közt nincs helyem, főleg nem társat keresni... Egy új társaságban meg megint csak azt érezném, hogy kolonc vagyok és csak odapofátlankodtam, meg nyilván sosem lennék olyan fontos senkinek barátilag, mint a régi barátai. Szerelmet meg.... Esélytelennek látszik."
Ez most 3 és fél sor kifogás, önsajnáltatás volt. Sajnálom.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!