Őszintén, kellene egy ilyen srác?

Szia!

Szerintem eléggé végletesen látod a dolgokat, csak fekete- és fehér létezik számodra, pedig a világ nem ilyen. A társas kapcsolatok sosem csak arról szólnak, hogy együtt berúgunk, persze néha az sem árt, de általában ez mindig többről szól : beszélgetések, segítünk egymásnak, több közös program stb.

Eléggé ellentétesen fogalmazol: először azt mondod nem akarsz társat, aztán meg mégis. Akkor hogy is van ez? Ha igazán akarsz biztosan találsz.

Taszítanak a disco, strand, nem nagyon sportolsz, mégsem csak otthon ülsz, akkor meg mit szoktál csinálni?

Voltál már egyáltalán discoba vagy strandon? Rúgtál már be vagy őrjöngtél egy koncerten?

Legalább kipróbálnod érdemes lenne, ha nem tetszik akkor többet nem csinálod.

20/L

Nem. De nem azért, amiért gondolod.

Amit leírtál magadról, az még nem kizáró ok. De utálom és hazugnak tartom, amikor valaki felszínes semmiségekkel definiálja magát, aztán odabiggyeszti a végére, hogy ő mélyebb ember és az a baja, hogy a környezete sekélyes. Ha valóban olyan lennél, mint amilyennek szeretnéd hinni magad, akkor nem így mutattad volna be magad. Pont ugyanolyan vagy, mint az összes többi.

Szerintem bárhol megtalálhatod azt akit keresel. Nem muszáj, hogy mindenben egyet értsetek a pároddal és ugyanazokat a programokat szeressétek. Pont így tanulhattok egymástól sokmindent ha van amiben nem érettek egyet. A strand unalmas ha egyedül/családdal mész. Akkor vicces és jó szórakozás ha haverokkal mész és nem csak vizespóló versenyről szól. A disco és a koncert azért eléggé más, nem ugyanaz. Szerintem nagyon sokat fog még változni ezekről a dolgokról a véleményed, lehet hogy kicsit későn érő típus vagy, ami nem baj.:)

Az meg inkább pozitív, hogy nem akarsz berúgni és vannak lányok akik díjazzák is ezt. Egy komoly kapcsolat természetesen nem arról szól hogy berúgunk majd fejest ugrunk az ágyba. De néha érdemes kikapcsolódni, szórakozni, "élni" egy kicsit! Talán ki kellene próbálnod új dolgokat például új sportokat vagy hobbyt kereshetnél. Az hogy csapatjátékokban gyengén teljesítesz, szerintem hülyeség. Van amelyikben igen de biztosan van olyan is amiben nem.

Ha te így érzed jól magad akkor pedig maradj amilyen vagy:) Majd megtalálod az igazit még rengeteg időd van!

Végigolvastam az ominózus kérdés összes oldalát, akkor sajna lemaradtam róla, pedig szívesen beszálltam volna, tehát itt pótolok.

Ez egy sztereotípia-konferencia. Az élet és az ember ennél sokkal de sokkal árnyaltabb, hogy jár-e bulizni, vagy sem. Viva la jólét, hogy a bulizáson vitatkozzatok... Sosem értettem, hogy egyeseknek miért csak az az "élés", hogy őrjöng meg piál, meg mindenféle hülyeségeket csinál. Ez nem élet, ez nem világlátás, ez nem tapasztalatszerzés. Ez csak valamiféle béna önigazolási kísérlet, felesleges, erőtlen karcsapások a szenny mocsarából, ahogy elnyel. De hát mainstream, szóval hajtogassuk, csak gondolkodni ne kelljen, elég a látszata.

Én is hasonlítok rád, kérdező (és fiúban, háhá), kivéve a vegás részt, sosem tudtak meghatni, meg a strand sem üt szíven túlzottan. Engem is próbáltak már meggyőzni, hogy de, menjek szórakozni/bulizni, de erre csak azt mondtam, hogy el tudom dönteni, mit akarok, és ha nem akarok bulizni, akkor nem fogok. Megvan, ami nekem jó, és csinálom azt. Ha másmilyen az ízlésünk, így jártunk, ezt miért nem lehet elfogadni? Soha a büdös életben nem éreztem alkalmazkodási kényszert, nem ijedtem meg, hogy jaj, így nem lesz senkim. Talán ezt jelenti a híres-unalmas "merj önmagad lenni"? Én mertem. Nem nagy szám. Én csinálom, ami nekem jó, más meg csinálja, ami neki, vagy amiről csak HISZI, hogy neki jó. Nekem hótmindegy. Nem tudom, ki néz le emiatt, és ki nem, de a változatosság kedvéért ez sem tud meghatni. Vállvonás, oszt jóvan. Jobb dolgom is van, mint ízlésháborút folytatni. Egy kis kvantumfizika mellé elfér a Space Rangers 2 scifijáték és egy böfögőverseny is.

Viszont ennyi információval majdhogynem semmit nem lehet eldönteni, nem lehet csak így bulizós/nembulizós -> menő/gyík kategóriákra osztani az embereket. Írhatsz magadról bármennyi ilyen tulajdonságot, kb ahhoz lehet hasonlítani, hogy ha elmész külföldre lakni, akkor tudod, melyik országba. Ha valamire menni akarsz tartomány-város-lakás, és hogy huzatos-e a kisszoba szintig le kell menni, avagy totál személyre szabottan meg kell ismerni, aki épp ott van, és viszont. Avagy kezdésnek jó, de közel sem elég. Úgysem fogsz annyi emberrel még csak találkozni sem életed során, hogy hasznát vedd a lakossági statisztikáknak, úgyhogy koncentrálj az épp jelen levő részére. A lényeg úgyis a viselkedés, viselkedni meg azzal tudsz, aki ott van. Ilyen egyszerű.

19/F