Belefáradtam a lányok gonoszságába, játszmázásába, beteges kis taktikázásukba. Mit tegyek?

én nem szeretek taktikázni...feleslegesen nem játszadozom olyannal, aki nem jön be.

viszont, mivel nem akarok pofáraesni(mivel sok srác csak egy dologra hajt, és ha megszerzi, már nem vok érdekes többé), így akik igazán tetszenek, azok elől igyekszem elrejteni a múltam( hogy én is voltam pattanásos -fogszabályzós kislány, és sokat b.sztattak a suliban, nem születtem "hattyúnak")...szal csak annyi, h a kellemetlen részleteket ne tudja, na.

majd össszejönne bárki is velem, ha 1.-re kiderülne, mekkora lúzer voltam? kötve hiszem. és sztem sokan gondolkodnak így.

meg h nem közlöm velük, hogy apám egy bunkó, és ezért 1 pasimat se hívhatom soha fel hozzánk?

ekkora baj az, hogy megvárom, míg belémszeret, és csak utána tudja meg, hogy a családom nem túl kedves?

lehet utálni, de ez a világ kemény, és én a túlélésre játszok, ennyi.

20/L

nem lehet,h azt veszik eszre,h nem vagy hozzajuk eleg nyitott,nem tudjak,h hogyan csabitsanak el teged-tartsanak meg?

mert altalaban ekkor merul fel a taktika...

amugy biztos vannak olyan lanyok is,akik ugy gondolkodnak mint te. eleinte enis az a taktikazos voltam,de mar belefaradtam:)