Szerintetek mit tegyek, ha a barátnőm nem akarja elfogadni, hogy nekem már van egy gyerekem?

szerintem a csaj offos. és nem a gyerek miatt. a gyerek csak az alap probléma kivetülése. az alap probléma ott kezdődik, hogy a csaj egy elkényeztetett, anyuci-apuci kedvence kislány, tele pénzzel. te pedig nem vagy ilyen. és mint írtad is, arra kellesz neki, hogy törődj vele, pátyolgasd. neki ez kell. elkényeztetett hercegnőcske, aki arra vár, hogy jön a herceg, fehér audiban, és megmenti őt a kastélyból, és elviszi a királyságába (ami lehetőleg a szüleitől egy utcára legyen). az hogy neveled, súlyos hiba, mert nem a gyereked. másrészt vagy úgy jó, ahogy van, vagy nem jó és kész. akinél már az elején zavar ennyi minden, azzal később csak rosszabb lesz és egymás agyára mentek.

az, hogy a gyereket sem akarja látni logikus: még ő is egy gyerek, aki nem viseli el, hogy rajta kívül mással is kell foglalkozni. bátyja van, ez mindent megmagyaráz. ő a kisebb testvér, a szülei a bátyjával karonfogva nyalták fényesre a kis p.csáját születésétől fogva, ezért lett ilyen önző, elkényeztetett liba, aki képtelen felfogni, hogy neked is van életed, nem vagy milliomos és van egy gyermeked is. szóval szerintem hajtsd el a fenébe, mert később csak rémálom lesz az egész. azon kapod majd magad, hogy kiszolgálod mint egy úrhölgyet az apródja, a fiadtól elszakít, és kimaradsz az életéből. vagy nem szakít el, de akkor meg komisz lesz a fiaddal, ha jön, és megkeseríti szegény gyerek életét. bármelyik opció is lesz, a fiad joggal nem fogja megbocsátani egyiket sem, ha felnő.

döntsd el: akarsz a csaj pincsikutyája és kétlábon járó pénztárcája lenni, vagy nem.

Sok ilyen kérdés van a fordított esetben. Nagyon kevés olyan ember van, aki tolerálná, hogy a párjának már van gyereke. Bizonyára lehet találni olyas valakit, aki elfogadja a helyzetet, de nagyon nehéz.

"Vagy döntenem kell,hogy vagy vele nem találkozom vagy a fiammal"

Na ezt k.rva gyorsan felejtsd el! Olyan nincs, hogy választás elé állít, hogy vagy te, vagy a fiad. A gyereked és közted átszakíthatatlan kötelék van, amit még egy ilyen kis r.banc sem tud elszakítani. Ráadásul a gyerekért felelős is vagy.

Normális csak ilyen ultimátumot nem ad.

"hogy ő nem akar a szülöi házból elköltözni soha mert neki az az otthon meg"

Tény, hogy manapság nagyon nehéz lakáshoz jutni, de ez a kijelentés akkor sem normális. Mégis, hogy képzelte? Majd te és a gyerek odaköltöztök az anyósékhoz, akik egyfolytában b.szogatnak mindenért, a gyerekkel meg úgy bánnak majd, mint egy állattal? Hát egy nagy lóf.szt.

Újabb cáfolat a "lányok előbb érnek" közhelyre. Ez a csaj nagyon nem érett, mert akkor felfogná a helyzetet. Igaza lehet egy korábbi hozzászólónak. Lehet, hogy egy elkényeztetett pénzes kis k.rva, aki nem bírja megemészteni, hogy már nem ő van a középpontban. Az is lehet, hogy ez csak egy kifogás. Akkor viszont elég gerinctelen, hogy nem képes kinyögni, mi a baja.

Nem értem mi a kérdés? Már rég p.csán kellett volna rúgnod, mert nyilván ez hosszútávon nem fog működni.

Most így hirtelen az jutott eszembe, hogy nekem is ennyi idős a kisfiam, (nem vagyunk válófélben, csak elméletben gondolkodtam el a dolgon ennek a kérdésnek a kapcsán)és nekem azt mondaná bárki, hogy nem hajlandó közös légtérben lenni a gyerekemmel, hát nagyon gyorsan ajtót mutatnék neki. Inkább lennék egyedül, mint hogy a kisfiamat csak egy perccel is kevesebb ideig láthassam miatta... fogsz te találni ennél a nőnél minden tekintetben jobbat :)

Meg aztán a többi amiket írtál róla: nem hozzád való, ő villogni akar valami menő kocsiban, egy barom mellett... felejtsd el szépen :) :)

28/N

Csak a feltett kérdést, ill. alap sztorit olvastam, a válaszokat nem. Hirtelen felindulásból, tapasztalatból írok:

Barátom, ezeket a sorokat én is írhattam volna, szinte szóról-szóra!!! Azzal a különbséggel, hogy az én gyerekem 8 éves, ill. a (most már ex) páromnak is van gyermeke. Az ő gyermeke velünk élt, az enyém csak láthatásokra jött. Mégis, a párom nagyon rövid idő után leszögezte, hogy a fiamat nem lesz hajlandó soha elviselni. És folyton próbált rászorítani, hogy válasszak kettőjük közül, ill. hogy ha igazán szeretem, dobjam el magamtól a gyerekemet, mert ő csak akadálya lesz a boldogságunknak... Ha már rákényszerített, hát választottam. De nem úgy, ahogy ő várta! Koppant, de nagyon nagyot, el kellett mennie innen! Most kérdezem Tőled: Ha szeret, hogy várhat el tőled ilyet? Nem érzi, hogy ez mekkora fájdalom Neked? Még egy kérdés: A gyermekedet lehet pótolni, ha eldobod magadtól? A párodat lehet pótolni, ha eldobod magadtól? Gondolkodj ezen, és nehogy hülyeséget tégy! A gyerekednek nagy szüksége van Rád attól függetlenül, hogy nem vagy vele minden nap. Ha a párod leszögezte ezt a dolgot, és nem is hajlandó ha másért nem, a Te kedvedért változtatni az elvein, azt hiszem könnyű lesz a döntés! Nem mondom, a történtek ellenére hiányzik a volt párom, mert egyébként nagyon sokmindenben passzoltunk. Amit Te is írtál... én elkezdtem mondani valamit, de már ő is mondani akarta, stb... DE egyszer sem bántam meg, hogy a gyereket választottam! Párom lehet még ezer, de a gyerek... pótolhatatlan! Sok sikert Neked, és okos döntést!

Nagy felelősség! Mondom, nagyon hasonló a Te és az én helyzetem, ha gondolod, írj privátban...

35 F

20:51-es vagyok. Most olvasgattam néhány hozzászólást, ill. a válaszaidat. Mondd meg! Milyen dolog az, hogy ő leszögezheti azt hogy nem hajlandó egy légtérben lenni a gyerekekkel, aztán pedig bedurcázik, hogy nem vele vagy, hanem a gyerekekkel? Ha szeretne Téged, képes lenne elfogadni végre a tényt, és képes lenne túllépni a hülye elvein, és alkalmazkodni. Ha vigyázol a gyerekre, ő is lehetne veletek. Szerintem nem bocsátanak ki mérges gázt a gyerekek... És láss csodát! Mindenkinek jó lehetne!

A másik dolog... Nyilván még nem kellett neki háztartást vezetni, a saját lábán megélni, ha ennyire érthetetlenek számára a spórolási próbálkozásaid. Ha belekerül az igazi életbe, egy ideig nem fog a tengerrel, külföldi nyaralásokkal nyaggatni! ... Vagy rosszabb esetben de, és szívni fogja a véredet, hogy Neked kellene megteremteni a rávalót.

Nem olyan egyszerű mostanában normálisan élni, még alsó-közép kategóriás fizetésből sem!