Ha a párotokhoz testileg nem vonzódnátok (annyira, hogy nem kívánnátok már a szexet sem), de amúgy szeretitek őt belülről maradnátok vele vagy sem?

Attól függ, miért. Ha valami testi-lelki probléma miatt nem kívánnám a szexet ideiglenesen, viszont az intimitás, az érintések, az ölelkezés stb. jól esne, akkor természetesen vele maradnék.

Viszont ha valakihez abszolút nem szeretek hozzáérni, csak szimplán kedvelem, mert olyan rendes, az meg inkább barátság. Akkor, ha nem több tíz éves kapcsolatról lenne szó, nem maradnék.

Szerencsére még nem jártam így, hogy összekevertem volna a szerelmet a barátsággal, azért pedig folyamatosan teszünk, hogy a szerelem ne hűljön ki barátsággá, hanem kiegészüljön barátsággal.

Akkor az a baj, hogy már az elején is gondok voltak. Nagyon azt sem tudom mondani, hogy valahogy próbáljatok meg valamit visszahozni a kezdeti szenvedélyből, mert már az sem volt akkor annyira tökéletes.

Ha nem köt hozzá gyerek, ha még fiatalok vagytok, akkor lehet, hogy be kellene látni, hogy tévedés volt.

Nem!

Ez a barátsággá szelídült szexmentes hosszú kapcsolat is akkora baromság, hogy valaki elhiszi, hogy ez normális... :S

Utolsó véleményét osztom!

Lehet, hogy önzőnek fogok tűnni, de ha valakihez nem vonzódom már kezdetektől, csak szeretem mint embert, azzal nem jönnék össze/nem maradnék együtt..

A szexet leszámítva minden rendben van köztetek? Nem lehet esetleg, hogy egyébként is lenne valami probléma a kapcsolatotokban, ami még nem körvonalazódott benned teljesen, és így reagálsz rá?