Tàvkapcsolatban élõk vàlaszàt vàrom (? )

Mi 5 év után kerültünk ilyen helyzetbe. A barátom külföldön kapott munkát, én nem mehettem utánna, mert akkor még nem fejeztem be a sulit. Másfél évig éltünk távkapcsolatban, úgy, hogy 3 havonta találkoztunk. Rossz volt, de kibirtuk. Azóta összeházasodtunk, és én is kiköltöztem.

Csakis kitartást tudok kivánni. Na, meg szerencsére van Internet meg skyp, úgyhogy az valamennyit segit.

A kérdésem hozzád az lenne, hogy amíg arra vársz, hogy találkozzatok, nem érzed azt, hogy lemaradsz valamiről? Havonta találkozni? Picit durvának hangzik. Nem is amiatt, hogy nem kibírható, hanem amiatt, hogy hónapról hónapra arról szól, hogy mind a ketten "meghaltok" a fájdalomtól. Ehhez hozzá lehet szokni. Csak mi lesz akkor, ha megkörnyékez téged, netán Őt egy srác/lány, aki közelben van, aki megértő, aki kedves ... nem megcsalásról beszélek, csak arról, hogy Ő helyben van. Nem kell várni egy hónapig arra, hogy megcsókoljon, hogy megöleljen, hogy átszaladjon, ha baj van. Éltem már többször is távkapcsolatban, eleinte lángolás, utána egyre inkább fásultság, megszokás lesz az úr. Nehéz odalenni valakiért úgy, ha nincs melletted legalább hetente egyszer kétszer.

És ha vége lesz? Mit fogsz érezni? Hogy sok idő elment az életedből, sok idő úgy, hogy csak várakoztál.

Mondjuk, ha fiatal vagy, akkor legalább felhasználhatod ezt az időt tanulásra, sportra, felkészülni a továbbtanulásra. Stb.

Csak szomorú lesz a tudat, hogy a legszebb időszakod arra megy el, hogy vársz és vársz és vársz és vársz, boldogság, sírás, és újból elölről az egész.

Ha a pozitívabb énem előjön, akkor meg azt írnám, hogy ez tök romantikus, meg olyan jó ilyet látni, hogy ennyire ragaszkodtok egymáshoz, és kitartás, és így tovább :)

mi rosszabb esetben jövő januárban fogunk összeköltözni.. jobb esetben már nyártól együtt leszünk.

1000km. egy hét járás után.. másfél hónap beszélgetés után... kértem, hogy ne csináljuk, most múltunk el egy hónaposak... és remegve várok még 13 napot, mikor is itt fog az ajtóm előtt lenni, és hazavisz egy hétre :)

Hali!

16f es 16l, en egy evre jottem ki amerikaba, miamiba. Gondolhatod. Tinikent meg nehezebb, es egeszen jol birjuk. Minden nap beszelunk a tavozasom ota idaig, es mindketten teljes mertekik megbizunk egymasban. Nagyon szeretjuk egymast, es iggaz nagyon nagyon ritkan de ha osszekapunk, a stressz miatt akkor is kibekulunk. Elmondom neki mennyire fontos, sokat jelent nekem es hogy szeretem. ALig van hatra marcsak negy honap es ujra lathatom.

Szerintem ha szereted a parod mindent meger hogy varj ra. Ha egy kicsit is bizonytalan vagy akkor nem hiszem. De mindenkeppen legyetek egymassal oszintek. Az a legfontosabb.

Remelem segitettem, es sok sikert nektek! Pontosan tudom milyen erzes. sajnos:(