Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mit tegyek, hogy más legyen az életem?
Nem tudom mit tehetnék, nagyon rosszul érzem így magam. 17 éves vagyok és úgy érzem senkinek nem vagyok fontos... Amikor látom, hogy mások boldogok, annak örülök, de el is szomorodok, hogy én miért nem lehetek.
Nem merek úgy viselkedni, mint mások; NEM TUDOK megnyílni és úgy "hülyülni", mint mások.
Kevés barátom van, de úgy érzem ők sem igaz barátok.
Elmondhatom magamról, hogy olyan ember vagyok, akire számíthatnak a többiek, nagyon sok számomra kedves ismerőst/barátot elláttam már tanácsokkal; viszont én ezt nem kapom vissza mindig, pláne amikor a legnagyobb szükségem lenne rá, akkor nincs ott senki mellettem.
Van egy nálam jóval idősebb ismerősöm, aki figyel rám és ha látja, hogy gond van, akkor kérdezi, hogy mi történt, aztán meg azt mondja, hogy legyek vidám, de egyszerűen nem fogja fel, hogy nem tudok az lenni, azzal nem segít, ha azt mondja, hogy "ne nyafogjak".
ÉS aztán az is rosszul esik, hogy állandóan kérdezgetik, hogy van-e barátom, mert ugye a körülöttem lévőknek nagyrészt van, és nekem nincs és hát ez is szomorúvá tesz.
Nem érzem, hogy csúnya lennék vagy buta vagy bunkó.
Egyszerűen el vagyok keseredve.
Köszönöm, hogy elolvastad.
válasza:a szitu ugyanez, csak srácba....
csak haverok vannak, barátok nincsenek, bnő nicsen már 3 hónapja, visszahúzódó vagyok bulikban is.
Nem megoldás a pia se, mert ha berúgok, nem jókedvű leszek meg nagydumás, hanem tipikus óraszerelő pózt veszek fel az asztalon....
járok partyzni, de általában az a szerep jut rám, hogy a többiekre vigyázok, nehogy hülyeséget csináljanak...
és a kérdések nálam is adottak, családi körben:
.hol a bnőd?, mikor mutatod be, stb stb stb...falramászok tőle!
válasza: válasza:Én is nagyon sokáig éreztem így, kiskamasz koromtól fogva.
Aztán a gimi végén volt egy mélypont, azt hiszem, most pont úgy érzel, mint én akkor.
Tudom, hogy jelenlegi lelkiállapotodban ezt nehéz elhinned, de ki fogsz nyílni idővel, meglátod! :)
14 évesen volt pár "barátom", de ezeket nem is nevezném igazi kapcsolatnak, mert kb. 2 hetesek, egy hónaposak voltak és nem is volt bennük semmi testiség, semmi.
Az első komoly barátommal 18 évesen jöttem össsze.
Azóta volt pár komoly kapcsolatom, lett pár jó barátom, akikre számíthatok, ha kell és rengeteg egyéb ismerősöm, haverom, akikkel tudok jókat bulizni, hülyülni.
Szóval nem maradtál le semmiről, én is átmentem ugyanezen az időszakon, van aki előbb esik túl rajta, te később.
Nincs veled semmi baj, hidd el.
A lényeg, hogy próbálj pozitívan állni a dolgokhoz (jó, tudom, könnyű mondani) és társaságban meg ne görcsölj azon, hogy hülyeséget beszélsz, vagy csinálsz, legyen több önbizalmad!
L/23
válasza:Szia.
Beszélgetni szeretnék veled, írj privit :)
Nagyon ismerős és átélt, tapasztalt dolgokat írtál, rengeteget tudnék erről mesélni, kilátásokról és főbb okairól, eredményeiről az egésznek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!