Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mit tegyek, hogy más legyen az életem?
Nem tudom mit tehetnék, nagyon rosszul érzem így magam. 17 éves vagyok és úgy érzem senkinek nem vagyok fontos... Amikor látom, hogy mások boldogok, annak örülök, de el is szomorodok, hogy én miért nem lehetek.
Nem merek úgy viselkedni, mint mások; NEM TUDOK megnyílni és úgy "hülyülni", mint mások.
Kevés barátom van, de úgy érzem ők sem igaz barátok.
Elmondhatom magamról, hogy olyan ember vagyok, akire számíthatnak a többiek, nagyon sok számomra kedves ismerőst/barátot elláttam már tanácsokkal; viszont én ezt nem kapom vissza mindig, pláne amikor a legnagyobb szükségem lenne rá, akkor nincs ott senki mellettem.
Van egy nálam jóval idősebb ismerősöm, aki figyel rám és ha látja, hogy gond van, akkor kérdezi, hogy mi történt, aztán meg azt mondja, hogy legyek vidám, de egyszerűen nem fogja fel, hogy nem tudok az lenni, azzal nem segít, ha azt mondja, hogy "ne nyafogjak".
ÉS aztán az is rosszul esik, hogy állandóan kérdezgetik, hogy van-e barátom, mert ugye a körülöttem lévőknek nagyrészt van, és nekem nincs és hát ez is szomorúvá tesz.
Nem érzem, hogy csúnya lennék vagy buta vagy bunkó.
Egyszerűen el vagyok keseredve.
Köszönöm, hogy elolvastad.
igen a család, akik elhitetik veled, hogy te szép vagy, okos vagy, mindenkinek fontos vagy....
aztán elmész egy szórakozóhelyre, és mindenki pont lesz*r, elmész főiskolára, te vagy a leghülyébb, és nagyot koppansz....hogy mégse körülötted forog a világ....
23:59 voltam
jó látni hogy vannak itt segítőkész emberek is, akik nemcsak kioktatni tudnak...
Nem jó ez a felnőtté válás, annyi kényszer, feladat, problémamegoldás...GYerekként miből állt az életünk: ovi, otthon játék, és önfeledten szórakoztunk mitsem tudva a nagyvilágról....
23:59
Csak azért írtam én, mert én nem tudok neked küldeni :) (0:05 vagyok)
Ilyenkor egyébként jól érzed, mindenki tudja valakiről, hogy ők-e a barátai, csak amikor az ember teljesen önbizalomhiányos, pszichológiai okokból megpróbálja úgy elfogadni a többieket, akik szóba állnak vele. Sajnos ez hiba, mert nem fognak jobban szeretni.
Gondolom már rengeteget gondolkoztál, hogy mit csináltál rosszul, miért "utálnak" meg hasonlók, itt a baj igazából nem veled van, hanem hogy egy olyan közösséggel találkozol nap-mint-nap, akiknél már régóta kialakult rólad egy kép, és ilyenkor már bármit csinálsz, el vagy könyvelve régóta. Ezért nem is fognak változni, és te se tudsz rajtuk, úgy ítélnek meg, hogy a szemükben "gáz" legyél. Pl visszahúzódónak néznek, meg olyannak, aki "jógyerek", megbotránkozol, amikor szokásos gimis témákról beszélsz meg hasonlók. És te tudod, hogy ez mind fa.ság, de ők nem.
Ha 17 éves vagy, akkor gondolom nemsokára ki fogod járni a középiskolát, hidd el, ha felmész Budapestre és gimit kezdesz, az egy megváltás lehet.
Sokszor náam is így volt, mivel az osztálytársaim utáltak, sokszor mentem táborokba (vannak nagyon színvonalas, bulizós fajták is, nemcsak ilyen dögunalmas piknikezősek) és ott találkoztam új emberekkel, akik érdekes módon bírtak, és 1-2 nap után mindig velem voltak. Milyen érdekes..
Próbálj másokra támaszkodni, ne azokra, akiknél csak rosszul érzed magad ha a közeledben vannak, nálam is voltak nagyon mélypontok, és kevésbé rossz napjaim, mostanában már sikerült úgy-ahogy letojni őket, és igazából nem alkalmazkodom senkihez, magamat adom, és ha valaki nem tetszik, kimondom neki, jobb ez így. (egyébként vicces, hogy azóta már jobbak velem, de nem nagyon érdekel, mert anno nagyon sikerült megharagítaniuk, amit nem tudok csak úgy elfelejteni)
Az is egy nagy hiba egyébként, hogy meghallgatsz mindenkit függetlenül a múltjuktól, azt hinnéd, emlékezni fognak rá, pedig nem... ez nem az a világ. Igazából számítanak rá úgyis. Ezt úgy hívják, hogy ilyen lelki "szemetesláda". Jobban jársz minden szemszögből, ha teszel róla, hogy ne te legyél az.
utsó 82 % osnak:
mondasz valamit, nem hittem volna, hogy mással is pont ez történik mint velem...
úgy ahogy írtad középsuli elején mindenki elkönyvelt lúzer, jófiú gyökérnek, és bármit csináltam, bármennyire rúgtam be, bármennyire jártam kocsival suliba (ezek voltak a menők) , az maradtam akinek előszőr megláttak....egy szánalmas gyerek.
Bízom benne ez változni fog, és szorítok a kérdezőnek is!
--23:59-- (azóta már többször is írtam, csak ezt az időt jegyeztem meg)
én is hasonló helyzetben vagyok/voltam. Igazság szerint most mászok ki belőle. Sajnálom amiért el vagy keseredve, és remélem pozitív irányt vesz az életed ;) :) Azt mondod nem vagy buta se bunkó és csúnya sem, miért nincs barátod?:S Pasik nem kezdeményeznek nálad? Tényleg érdekelne
18/f
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!