Szerintetek normális ez a páromtól, vagy én dramatizálom túl?

Ha egyszer hülye én mennék.

Legközelebb be megy időben. Amúgy is benn kéne maradnia.

Én leállítanám a fenébe, hogy kapjon már észhez.

Neked mentőt hívni ha szarul van valaki, kötelességed, különben cserbenhagyásnak minősül. De ha nem is nézzük a törvényi részét, akkor is az van, hogy neked azzal a tudattal kéne együtt élned, ha vele valami történik, hogy melletted halt meg, pedig tehettél volna valamit.

Lehet, hogy én ezen elgondolkodnék a helyedben, hogy egy ilyen jövőkép (mert ez nem utoljára játszodott le) mennyire kell nekem, és ha nem változik a dolog, akkor lehet, hogy elköszönnék tőle még úgy, hogy él, és jóban vagyunk, meghalni egyedül is tud, ahhoz neked nem kell asszisztálni.

Persze más egy gyógyíthatatlan betegség, eutanázia-párti vagyok, akkor jó, ha nem magányban hal meg az ember, na de itt nem arról van szó, hanem tényleg csak hóbortról, linkségről, kényelemről.

És igen, bent kéne maradnia, mert be kellene állítani a gyógyszerét...

De ő nem gondol bele ezekbe a dolgokba. Persze majd te leszel a szemét, ha akkor hagyod el, ha már súlyosabb, ha már ott tart a dolog, hogy le kell vágni a lábát... Volt cukorbeteg ismerősöm, csak úgy szeletelgették a lábát, és amikor már megunta, mondta, hogy ne szórakozzanak már, inkább vágják le térnél, aztán kész.

Na de ne hozzon már a linksége miatt olyan helyzetbe, hogy neked emelgetned, kerekeszékeztetned stb. kelljen őt, amikor még egy csomó egészséges időt együtt tölthetnétek.

Szóval én a helyedben lehet, hogy ezt elmondanám neki, jó alaposan megmosnám a fejét, és lehet, hogy jelzésképpen egyedül mennék el, vagy menjen el ő egyedül, de baromira nincs kedvem ehhez az uthoz most vele.

Akkor talán észhez térne.

És ha nem kér azonnal egy alapos kivizsgálásra stb. időpontot, és nem csak a cukorra, hanem egy teljes laborra, ha elhanyagolja magát, akkor én tényleg elgondolkodnék azon, hogy elhagyjam, mert az önpusztító életét nélkülem is le tudja élni, abba ne rántson már magával.

Te is csak egyszer élsz!

Felnőtt ember, miért a kérdező a hibás, nem az anyja. Repülőre biztos nem ülnék vele. Abból biztos hogy baj lesz. Garantált a hatalmas stressz.

És ilyen emberrel nem lennék együtt. Menjen haza az anyjához.

Szerencsére nálunk a férjemmel ALAP, hogy odafigyelünk egymás testi és lelki egészségére egyaránt. Ha a kérdezőnek van egy tesója, aki szakorvos, feltehetően tud (szakmabeli vagyok, onnan tudom!) azonnal sztk alapon protekciósan szakmai segítséget nyújtani. Igen, a kérdező nem az anyja, de ha szeretem a másikat (mint említettem alap), hogy odafigyelek rá és orvoshoz viszem. Ehelyett mit csinál? Ide jön xarni a másikat. Igen, az sem normális aki ilyen szinten elhanyagolja magát, de jelenleg a kérdezőnek az a legnagyobb baja, hogy a párja nem gyújt görög tüzet a valaga alá, holott a baj sokkal nagyobb! Ha ennyire xar neki, akkor hagyja el! Nem kötelező vele lenni.

És lepontozhattok nyugodtan, de attól még az igaz és tény, hogy semmivel sem jobb a kedves párjánál.