Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Előre lehet mozdítani egy ilyen kapcsolatot, ha többször is előhozakodok ezekkel a témákkal, próbálkozok (bocsi ha hosszú)?
Lassan 16 hónapja vagyunk együtt. Még nem találkoztam a családjával, ő sem az enyémmel. De már megbeszéltem vele, hogy ezt a lépést tegyük meg még idén. Szeretjük a családjainkat, de finoman szólva picit gázos a helyzet mindkettőnknél, különböző okokból.
Az én csaladom messze is lakik, ő meg hétvégén gyakran dolgozik, így kis túlzással valóban megoldhatatlan eljutnia oda, hiszen az 1-1 szabad hétvégéjén kell sok minden mást is csinálnia. Az ő családja autóval 15 perc tőle, de ott más nehézségek vannak, ami miatt huzakodott a dologtól.
Felvetettem az összeköltözést, és ő is úgy veli ezelőtt azért kéne találkozni családjainkkal. Konkrétum nincs semmi. Ő nem hozza fel ezeket a témákat sosem. A jövőbeli vágyairól elég sokat beszél, pl: hogy hol szeretne kertes házban lakni egyszer, meg hogy hány gyerekünk legyen, meg hogy milyen szépek lesznek, és ahhoz képest milyen volt eleinte, sokkal lazább, a barátaink is már közösek, szerintük szép pár vagyunk, jól bánunk egymással stb.
Heti 3x-4x együtt alszunk. Mondjuk általában a program is ennyi, havi max. 2x van valami. Erre más baràtnőim is panaszkodnak h ilyen a felnőtt élet, egy férfinak meg egy nőnek eleve nem feltétlen van közös hobbija, nekünk sincs, így ritkán akad olyan, amit ő is szívesen csinàlna. Én kimozdulós társasági ember vagyok, ő a kockulós társasági ember, minden este dumálnak haverjaival gépezés közben, meg eljár edzeni és abszolút megértem, hogy neki ez kell.
Legjobb baràtnőmmel àtbeszéltem, hogy vagyunk a párommal és sajnos mindketten úgy látjuk hogy meg kéne beszéljek vele dolgokat, illetve hogy erre hosszútávon nehéz lesz alapozni. Erős az eros típusú kémiai szerelem, de úgy vélem a párodat a baràtodnak és a családodnak is kell érezned egy hosszútávú kapcsolathoz.
Én meg tudom hogy fejlődni kéne a kapcsolti kommunikációban, de az az èrzésem, félelmem, hogy ő nem nagyon fog ebbe energiát rakni.
Pedig szeretem es úgy érzem ő is szeret, de már az elején világosan elmondta, nem is értem miért is gondolom ezt túl, hogy szerinte 3 év sem elég eldönteni, hogy ebből lehet-e valami komoly, vagy házasság, inkább 5 év kéne...
Csak hát 32 éves koromig erre nem szeretnék várni, az első lépés efelé az összeköltözés lenne. Azt megbeszéltük hogy a mai világban ez a legkomolyabb lépés szinte, mert ha működik, utána eljegyzés meg házasság annyira nem változtat egy pár életvitelén csak hivatalos lesz. Enélkül viszont nem lehet ebbe az irányba elindulni.
Egyetértek a barátnőmmel abban, hogy ez így nagyon nagy falat lesz nekem, ha 10 lépéssel előtte járok, mennék elöre, terveznék, ő meg ott tart, hogy van baràtnője, tök jó, 29 évesen.
És tudom, hogy nem feltétlen tart itt minden férfi ennyi idősen, csak ők már elkeltek rég. Hosszú évekig nem volt senkim ő előtte mert az egyéni terveik, elképzeléseik, hozzáállásuk az élethez nem fogott meg.
Az ő elképzeléseivel és gondolatvilágával tudok rezonálni, abszolút egyetértek vele, de ha nem beszél arról, hogy én is szerepelek a terveiben "majd, az még odébb van", ilyeneket mond, akkor mit mondhatnék neki, hogy arra vágyom, bárcsak lenne valami konkrét terve velem?
Nem ilyen formában, de kérdezgettem dolgokról, annyit mondott örül ha azt tudja decemberben mit csinál,nemhogy egy félév múlva.
válasza: válasza:Szerintem ő nem akar veled összecuccolni. Nem létezik, hogy lassan 2 év környékén egyetlenegyszer nem volt idő összehozni egy találkozót minimum egymás szüleivel. Csak jó kifogás számára és te vársz a nagy semmire.
Arra jó vagy, hogy létezel, elmondhatja, hogy van barátnője akivel szexel, el van.
Amondó vagyok, hogy dobd ki, jobban jársz nélküle.
Távkapcsolatba bele sem mennék. Nem kötelező 16 hónap után összeköltözni, de anyagilag sem éri meg külön lenni, meg sehogy. Én azt gondolom 30 felé közeledve 1,5-2 év alatt ezt a lépést meg lehet merni tenni.
Tudom, miért nehéz és bonyolult, hiszen az elköteleződés ötlete egy borzasztóan nehéz téma.
Ő nem akart semennyire se hajlani a szülői bemutatás felé, mjndig kifogásai voltak, pedig csak 9 hónap után mertem rákérdezni, hogy esetleg nem lehetne-e. Amúgy tudom, hülye vagyok, de én mar 3 hónap után mondtam hogy latogassuk meg a családomat (ha ő nem is akarja). Aztán persze rájőttem, hogy az ő tempoja lassabb.
Én csak a korom miatt nem akarom ennyire nyúzni-húzni a dolgokat. Pontosabban lehet naivság, de arra vágynék, hogy legyen valami jel az ő részéről, hogy tényleg elég fontos vagyok neki.
Az ugyanis nem fair, hogy ezeket a témákat csak én hozom fel, ha ő nem akar ezekről beszélni (nem konkrèt dátumról, hanem legalább a vágyról, hogy szeretné megtenni) szamomra ez aggasztó, mert ennyi idő utan szerintem nem korai ezeket tisztázni, de mint mondtam, nem csak az én dolgom lenne a kommunikáció. Persze hogy hülyen érzem magam, mert kicsit olyan mintha kedvesen mondva ugyan, de rágnám a fülét, sürgetném,nyomasztanám ezekkel a dolgokkal, holott valahol az lenne a normális, ha a másik szeretne valamikor haladni.
Én elfogadom, hogy ő lassab tempojú, azt kevésbé, hogy nem beszél.
válasza:
válasza: válasza: válasza:"Felvetettem az összeköltözést, és ő is úgy veli ezelőtt azért kéne találkozni családjainkkal."
Ez miért kritérium? Nem családostul költöztök össze.
"szerinte 3 év sem elég eldönteni, hogy ebből lehet-e valami komoly, vagy házasság, inkább 5 év kéne..."
Matematikus Ön, vagy miből számolta ki? Egyébként ez hülyeség. Hogy valamiből lehet-e komolyabb, akár házasság is, azt a legelső találkozás legelső pillanatában megérzi az ember. Ha nem, akkor nincs értelme lapátolni bele az energiát.
SUM: ezek alapján a párodnak nemcsak veled nincs terve, de magával sem nagyon. Lépjél le!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!