Mit csináljak ha a férjem kövér? Ha 20 év házasság alatt felszedett 40 kilót az az én hibám?

"Szerintem annál undorítóbb nincs, ha valaki úgy ítélkezik, hogy elhagyom, mert meghízott, mintha csak ennyi lenne egy ember értéke."

Nem is azt írtam, hogy meghízott, ezért azonnal el kell hagyni. Anno az én exem is felszedett 5-10 kg-ot, és semmi baj nem volt vele. Viszont nehogy már el kelljen fogadnom, hogy igénytelen férfi/nő lett a páromból. Ugyanis az igényesség, a magaddal való foglalkozással kezdődik, hogy nem hagyod, hogy magadra pakolj 30-40 kg hájat. Elsősorban nem attól leszel igényes, hogy csinos ruhákban járkálsz és agyonparfümözöd magad. Engem mérhetetlenül zavarna, hogy anno amikor megismertem a párom, egy sportos ember volt, aztán pár év múlva szétfolyik a fotelben. És nem arról beszélek, hogy 50 éves korára is legyen kockás a hasa, még mielőtt valaki félreértené. Nem baj ha van rajta pár kg plusz, de +30-40 kg nem pár kiló. Igenis adjon magára, foglalkozzon magával. És ez nem csak külsőség, hanem belsőség is, hisz a magunkra való igényesség, az már belső tulajdonság.

Ha az én feleségem hízna el ennyire, egyértelműen nem hagynám el, hisz azért vettem el, mert szeretem. Viszont ha évekig fenn állna ez a jelenség és azt látnám, hogy leszarja, semmi hajlandósága nincs a fogyásra, sőt, inkább még többet eszik, biztos leülnék vele beszélgetni és elgondolkodnék rajta, hogy ő kell-e nekem, mert én anno nem ilyen nőt ismertem meg, aki ennyire leszarja saját magát.

Gondolom azért tetted fel a kérdést, mert téged is zavar, hogy a férjed ennyire elhízott, nem? Ha meg nem zavar, akkor éljetek boldogan, nem értem miért írtad ki a kérdést.

A férjed fittségéért elsősorban ő a felelős. Szerintem erős túlzás a fiad azon állítása, hogy ez a házasságotok kudarca lenne, ez nincs így. (Azon kívül egy elhízás nem katasztrofális dolog, ezt értelmes emberek képesek kezelni és megoldani, ettől nem dől össze a világ.)

Ettől függetlenül te tudod segíteni a férjedet azzal, ha készítesz neki kevésbé kalóriadús, egészséges ételeket, vagy ha együtt elmentek futni, edzeni. Tudom, hogy gyerekek mellett ez nehéz is tud lenni, hiszen egy gyerek egész más összetételű ételt kíván, sokkal kalóriadúsabb étrendre van szüksége, de azért érdemes erre törekedni - egy középkorú, felnőtt ember már máshogy mozog, máshogy táplálkozik, így ha kap neki megfelelő összetételű kosztot, sokat lehet segíteni. Ha az asztalra mindig tészta, krumpli, palacsinta kerül, akkor szinte lehetetlen egy fitt életmódot megvalósítani - ezt tapasztalatból mondom. De azt is tudom, hogy nagyon nehéz, vagy nem is lehet kétfelé főzni - nagyon sok idő és energia. Én pl. szüleimnél azzal próbálom kordában tartani magam, hogy köretnek van, hogy a hús mellé nyers zöldségeket eszem: hagymát, almát, káposztát, kenyeret pedig kevesebbet fogyasztok. Így nekik is van olyan köret, amit szeretnek, de én is vigyázok magamra. Emellett pedig sokat mozgok, eljárok edzeni.

Szóval ez egy ilyen együttműködéses dolog: neki is kell, hogy igénye legyen az egészségesebb ételekre, a több mozgásra, és neked is kell ebben neki segítséget nyújtanod, ill. mindkettőtöknek figyelembe kell venni a gyereketek/gyerekeitek igényeit is. Nem könnyű, de együttműködéssel, egymás támogatásával meg lehet oldani.

"20 év házasság alatt felszedett 40 kilót"

Gondolom, azért évente egyszer mérlegre állt, nem most kell meglepődni. Hogy te mit csinálj? Inkább ő mit csináljon? Ha, megkér, hogy segíts neki fogyni, akkor tedd meg, állj mellette.

"Hiába változtattam az étrenden, ő mellé eszik, vagyis magának kipótolja azt amit szeretne."

Csak ő dönthet arról, hogy ezentúl mit és mennyit eszik, az már nem a te felelősséged.