Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Segítene nekem valaki? Hogyan felejtsem el Őt végleg? Nagyon szenvedek, szeretem. De elkell engednem.
11hónapig voltam együtt a barátommal, nem tudtam bizni benne, sokminden történt...és végleg vége.
Csalódtunk egymásban kölcsönösen, mindegy mi történt. Szeretem, de már soha többé nemfogom Őt látni, biztosan nem találkozunk már:(
Mostis csak sírok és sírok... nagyon szenvedek, hiányzik. De ennyi volt. mit tegyek?
én18, Ő21
Tudom, hogy sablonszöveg, de mindenkit érnek csalódások, nekem is volt, velem 2 év után szakítottak egyik napról a másikra. Megoldás? Nagyon nincs, de idővel könnyebb lesz.
Én két nap önsajnálatot engedtem magamnak, mikor csak bőgtem. Utána minden napra csináltam vmi programot, ami elvonta a figyelmem: barátnőztem, olyanokkal találkoztam, akikre régebben kevesebb időm volt, nagyon sok vígjátékot néztem, vidám zenéket hallgattam, buliztam és sokkal többet voltam a családommal. Tudom h most s..., de hidd el idővel enyhülni fog.
Egy tanács:ne gyere össze senki mással azért h könnyebb legyen! Tapasztalatból mondom.
Foglald el magad, keress új hobbit, olvass, ne gondolj rá!
hát kicsilány nehéz szitu, és nem fogok tudni semmi vigasztalót mondani. mert nincs. de elmondom az én sztorim, hátha megnyugtat hogy nem vagy egyedül, és van kilátás.
együtt voltam vele, gyermekkoromtól 5 éven keresztül, csak ő volt senki más soha. megcsalt, megütött, szemét volt, vége lett, én meg majdnem belehaltam mert szerelmes voltam. többször szakítottunk, és sokan próbáltak vigasztalni a szokásos dumákkal...jobbat érdemelsz, jobb lesz ,bodlogabb leszel, jobb nélküle, így kellett lennie, nem érdemelt meg téged... volt ott midnen, tudom mennyire nem vigasz. de lényeg a lényeg... vége lett ,és én is így zokogtam. belőlem is meghalt egy kis rész. Kiléptem egy új világba, és el sem tudtam képzelni hogy jön majd más. aztán jött, rá egy hónapra jött. abszolut ideálom volt, smároltunk, partiztunk, végre igazán felszabadultan. nem jöttünk össze, nem úgy hozta az élet sajnos (most ez az aktuális bánatom), de rájöttem hogy nem igaz amit akkor éreztem. Nem igaz hogy nem lesz soha akit szerethetsz. Nem igaz hogy csak ő az akit így tudtál szeretni, akire férfiként tudtál nézni. A legrosszabb amit ilyenkor mondhatnak az emberek hogy jön más, mert tudom hogy te most úgy érzed hogy nem kell más. De nem vagy egyedül, soha. Sokan szenvednek még így mint te, és fognak is, és tudod mit? te is fogsz még. De ez kell ahhoz hogy bodlog légy, hogy érezd milyen bodlogságot ad az, hoyg szeretsz valakit.
Fel a fejjel, túléled ezt is. és lesz jobb, és aztán lesz rosszabb, de a lényeg hogy mindig lesz miért harcolnod, és akármennyire úgy érzed hogy ő volt az utolsó az életedben aki iránt így tudtál érezni... fogsz te még jobban is szeretni :)
addig élvezd az élet apróságait, és ne hajkurászd a nagy könyvben leírt "bodlogságot" emrt őszintén: köze sincs a tényleges bodlogsához. MEnj a barátaiddal, csináld amit szeretsz, mert az élet nem állhat meg. És ha te éled tovább az életed, hidd el az élet tovább sodor majd, és ez a fájdalom csak a múltté lesz.
Lehet, hogy buta ötlet, de próbáld meg összeírni egy lapra, hogy mik azok a dolgok amiket nem szerettél benne, mi az amivel bosszantott, ami zavart benne... lehetnek azok apróságok is, de a lényeg csak a negatív dolgokat írd le! Ugye milyen sok minden összejött!
Aztán meg az összes olyan holmit ami rá emlékeztet, szedd össze, tedd bele egy nagy zsákba vagy dobozba és ásd el mélyen egy szekrénybe!
Ha ezek megvoltak, sokkal jobban fogod érezni magad!
De elfelejteni majd csak sokkal később fogod, vagy talán soha, de egy idő után átalakul ez a fájdalom, és már csak egy emlék marad. Ha találsz magadnak egy új szerelmet akkor meg már tényleg csak egy régi régi emlék marad!
Hidd el, nekem ezek a dolgok segítettek kiheverni egy 3 éves kapcsolatot!
Ne síránkoz csíp ki magad menj bulizni, sportolj, keres munkát, kirándulj....
Minél több új dolgot csinálsz annál elöbb találkozhatsz valakivel aki szeret. Már irták hogy visza kell térned a realitásba.
nagyon szépen köszönöm nektek!!!
és annak külön köszönöm aki leirta a saját sztoriját, együttérez és jóó sokat irt:)
Annyira jólesik... remélem majd jobb lesz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!