Elválnátok ilyen esetben?

Adott egy kihűlt kapcsolat. Nem vagyunk rosszban. Tudunk beszélgetni, nevetni együtt, de nem vonzódom a férjemhez már egyáltalán. Az okok hosszúak, ahogy az út is, ami ide vezetett.

15 éve együtt, ez alatt ő az utóbbi 5 éven nagyon igénytelen lett magára és a környezetére(szájhigiénia, táplálkozás, mozgás hiánya, pocakos lett, fáradékony,rosszak a fogai, dohányzik, én 10 éve leszoktam). Rendetlenebb mint a két gyerekünk együttvéve. Szennyes ledobva a szobába az ágy körül, minden széthagyva. Semmit nem segít,a"férfimunkákban"sem, egyedül csinálom a kertet, udvart, mindent, ellátom a gyerekeket, mindent én intézek körülöttük. Mellette dolgozom és a fizetésem is az utóbbi 4 évben magasabb kb 150 ezerrel mint az övé. Minden kötelező kiadás az én fizumból megy, nem marad hó végére pénzem, az ő pénze hülyeségekre megy el(cigi, hobbi, mindennap fastfood napközben).

Ezek már annyira nyomasztanak, hogy nagyon mennék innen.

Ami válás ellen szól: gyerekeket szereti, ők is őt, ők nem érzékelnek feszültséget, nem értenék, miért akarom felrúgni a családunkat.

A ház a férjemé, albérletbe kellene mennünk és nagyon meghúzni a költségeket(ha egyáltalán találok valami megfizethetőt egyedülállóként 2 gyerekkel). Vagy mehetnék anyámhoz 2 gyerekkel nagyon vidékre, elveszíteném a munkám és megint csak a gyerekek innák meg a levét, akik ott elvannak egy ideig, de egy hét után már kérdezgetik, hogy haza jöhetnek e már pl szünetben, mert hiányoznak a barátok, saját szoba, ott nem lehet semmit csinálni szerintük. 9 és 7 évesek. Ti mit tennétek ilyen helyzetben?