Szerintetek túlreagálja, vagy normális ez a reakció?

Sziasztok, segítséget szeretnék kérni és mások véleményét meghallgatni egy nemrég történt eseménnyel kapcsolatban.

Én (F30) és a párom (N30) egy szűk, de szélesedő járdán sétáltunk az autónkhoz. Én mentem hátul, Ő pedig előttem, mivel a járdán nem fértünk el egymás mellett. Egyszer csak egy idős férfi hangját hallom mögöttem "Elnézést" és a férfi keze már a bal oldalamon is volt jelezve, hogy ő elsietne mellettem. Bunkónak gondoltam, de ez mindennapos pesten, szóval picit félre húzódtam, majd szarkasztikusan megjegyeztem neki, hogy semmi baj.

Ekkor a párom már előrébb járt, a járdának egy szélesebb szakaszán, ahol kényelmesen el tudott volna férni két ember egymás mellett. A bal oldalán kb. 20-30 cm-es hely volt közte és a járda széle között, a jobb oldalán kb 2m.

Az öreg ember őt is utol érte, és a jobb oldal helyett a bal oldalán akarta megelőzni ahol nem volt hely. Rá tette a kezét a vállára és neki is mondta: "Elnézést". A párom meglepődve oldalra nézett, mire az öreg csak fúrta magát mellé.

Én miután megláttam, hogy ott akar elmenni és ezzel kb fellökni a 160 cm-es nőt, szinte azonnal oda léptem, és rá kiabáltam, hogy mégis mit csinál, valamint próbáltam ellökni a párom mellől, de ekkor már mellette állt és nem volt a vállán a keze. (Nem voltam még ilyen helyzetben, nem volt időm át gondolni ilyenkor mit is kellene csináni.)

Ez után visszafordult és még neki állt feljebb, és egy rövid szóváltást követően gyorsan tovább állt.

Majd ezután a párom rám volt mérges, hogy hogy hagyhattam, hogy hozzá érjen (a vállához), az exe sosem engedte volna, hogy hozzá érjenek és hogy akkor ezek szerint én azt is hagynám, hogy megerőszakolják.

Az egész pár másodperc lefolyása alatt történt, és tudom, hogy ha figyelek akkor gyorsabban és határozottabban is fel tudtam volna lépni. Most egy gyáva alaknak tartom magam aki cserben hagyta a társát, illetve Ő is nagyon mérges rám és még aznap este össze akart pakolni, hogy elmenjen.

Tudom, hogy lehettem volna határozottabb és hamarabb is oda léphettem volna amennyiben oda figyelek és számítok ilyesmire, ez miatt nagyon szégyellem magam, ezt el is mondtam neki, hogy sokkal jobban fogok figyelni az ilyen helyzetekre és hogy őszintén sajnálom.

Őt ez nem érdekli és teljesen eltávolodott tőlem.

Szerintetek túlreagálja, vagy ez normális reakció?

Valamint mit lehetne tenni, hogy ne forduljon elő többet és mit tehetnék, hogy újra tudjon bízni bennem?

Köszönöm, hogy elolvastad.