Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Nős, gyerekes férfivel összejönni mennyire jár áldozatokkal? Tud működőképes lenni hosszútávon ilyesmi?
A kiszemeltemnek van egy 3 éves kisfia.
A baráti társaságukba csöppentem bele, mikor megismerkedtünk, nem tudtam, hogy házas (mit ad isten, nem volt rajta a gyűrű). Nekem kb. szerelem volt első látásra, mintha villám csapott volna belém. Akkor még nem tudtam, hogy ő is a társaság tagja, csak egy pasi volt egy bár pultjánál, akivel fél pillanatra összenéztünk.
Utána jóban lettünk, egyre többet beszélgettünk, találkozgatni kezdtünk, közben azért én utánakérdeztem, mert nem akartam, hogy előadja a dumát a rossz házasságról, boldogtalanságról. De végülis tényleg ez volt a helyzet, a legjobb barátja mondta, hogy a feleségével fiatalon házasodtak, rögtön egyetem után és az a kapcsolat már akkor sem volt felhőtlen, mikor a gyereket tervezték. A nő mindenáron anya akart lenni, a férje leginkább ehhez kellett, és ezt közölte is vele, az egész társaság előtt (a pasi még nem akart gyereket, a felesége reakciója erre az volt, hogy "ha ő nem csinál neki, akkor keres olyat, aki fog, úgyse jönne rá soha").
Megszületett a gyerekük, volt egy jobb időszakuk, de 2 éve leginkább lakótársakként élnek együtt. Ő nem akart lelépni, mert ő is elvált szülők gyerekeként nőtt fel, mondta, hogy ezt nem akarta volna a saját gyerekének, meg a feleségét sem akarta kis túlzással az utcára tenni, csak 15 év van mögöttük.
Aztán jöttem én az életébe... :D
Különköltözött már, az ügyvédje a válókeresetet is beadta a bírósághoz és mondta, hogy szeretné, ha végre randiznánk nyilvánosan is, mennénk együtt mindenfelé. Viszont megijedtem, az az igazság. Én még sosem voltam olyan kapcsolatban, ahol a férfinek nem én vagyok az első, ahol nem én vagyok "elkényeztetve" úgymond. Barátnőim mondták mindig, hogy én a kapcsolataimban átmegyek egy gyerekszerepbe, elvárom, hogy gondoskodjon rólam a párom, járjon a kedvemben mindig, egy önálló gondolatom nincs olyankor... Ez valahol így van, igazuk van ebben. Most pedig egy olyan kapcsolatba készülök, ahol a pasinak már van gyereke és tudom, hogy ő neki a legfontosabb (ami rendben is van). Csak félek, hogy fogom majd venni a mindennapokat, mikor már nem lesz izgalom, titkolózás, csak az, hogy alkalmazkodjunk a gyerek napirendjéhez, az óvodai szünetekhez, láthatásokhoz. Sok bennem a kétség, azért is, mert álmomban sem gondoltam, hogy meglépi a válást.
Oké, de akkor se mondta el. Inkább fűzögetett téged, te veled csalta a nejét, a gyermeke anyját. Tényleg olyan pasas kell neked? Gyerekes vagy még amúgy is.
Hová neked gyerek? Gondolkodj már.
Itt teszel fel mekkora áldozattal jár amikor ilyesminek eszedbe se kellene jusson ha szereted a palit és szeretnéd a gyerekeket.
Családból tudok elég közeli példát és igen, még normális elvált szülők esetén is igen nagy súrlódások vannak és sok kompromisszum kell az új pár részéről is.
"Barátnőim mondták mindig, hogy én a kapcsolataimban átmegyek egy gyerekszerepbe"
Ez elég súlyos kötődési zavarnak tűnik így leírásból, rosszabb esetben kapcsolati függőség. Ha ezen nem változtatsz, akkor nem csak ezzel a férfival, hanem soha nem lesz normális párkapcsolatod. Ugyanis egy párkapcsolatban két felnőtt, szuverén fél van, nem egy "apa" meg egy "kislány".
De hogy mondta volna el, mikor egy szót sem beszéltünk még, de már oda, meg vissza voltam tőle? Írta volna ki a homlokára?
Mikor bemutattak minket egymásnak, akkor már tudtam névről, kicsoda és hogy van családja.
Jól van. Tényleg ezen vagy fennakadva? Azzal törődj inkább, hogy te magad gyerekcipőben jársz még és még hétvégi pótanya se tudnál lenni, nem való neked a mozaikcsalád. Felfogtad? Nem is szereted a férfit. Csak oda vagy érte. Az nem szerelem. Te még szórakozni akarsz, élni, nem felelősséget vállalni ami teljesen rendben van.
Nem illik hozzád a férfi, érted?
Nem kapcsolati függőségnek mondanám, inkább apakomplexusnak. 😅
Utoljára szerintem gimiben volt velem egykorú barátom, utána váltottam a 35-40 körüli korosztályra.
Hány éves vagy?
Szerinted nem kéne kezelni a komplexust? Téged is neveljen 3(!) éves kisfiú mellett, vagy mi? :DDD
Jah, hogy 24 éves. Ő meg 40.
Hát a 16 év még gyermek nélkül is problémás lehet nemhogy kiskorú gyermekkel.
Annak a gyereknek eléggé nagy törés a válás, pluszban te, aki maga éretlen, fogalma sincs normális kapcsolatokról? Mentsd meg legalább te a társaságodtól. Komolyan.
Nem rosszból írom mindezt.
Fiatal vagy még nagyon és az apakomplexus nem fog jót tenni senkinek sem. Pszichológus kéne neked, nem gyerek, férfi.
Na most hangosan felröhögtem.:DDD
Hülye vagyok.
De te is ha nem vagy kész az a komolyabb életre és mégis vele vagy. Amúgy lehetne belőle jó kapcsolat, de "látni", hogy te nem rá felkészülve.
Adhatsz magadnak időt hozzá, megismerheted a kisfiút, lehet szeretni fogod. Csakhogy ott az ex, akire lehet féltékeny leszel, talán avatkozna.
Vagy a párodnak nem tetszene veled kapcsolatban valami.
Úgyhogy tényleg sok minden közrejátszhat.
De nyugodtan adj magadnak lehetőséget. Az apakomlexussal kezdj valamit. Be fog zavarni rendesen hiába csak 6 év van köztetek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!