Várandós vagyok. Ma a párom kiabált velem, ki a hibás?

Azonnal ordítozás helyett meg kell az ilyet beszélni. Ha jól értem, egy félreértés miatt te kezdtél egyből emelt hangon háborogni, miközben nem is volt igazad. Mondhatni visszaordított.

Viszont soha nem fog se segíteni, se előrevinni, ha azt keresgéled egy ilyen helyzetben, hogy ki a hibás. Azt kell megkeresni, hogy hogyan tudjátok megoldani vagy megbeszélni a helyzetet.

De ha érdekel a véleményem: itt te vagy a hibás, hiszen te kezdted. Akkor is, ha pajzsként tartod magad előtt a terhességed. Tudom, hogy fizikailag megterhelő, és izgulsz is, miközben tombolnak a hormonok. De gondolj bele, a párox ugyanúgy izgul, fél, aggódik a jövő miatt, fél, hogy jó apa lesz-e, várja, hogy kézbe hesse, miközben aggódik, hogy egészséges legyen és minden rendben menjen a szülés alatt. Kicsivel a szülés előtt majdnem ugyanazt éli át érzelmi szinten, mint te. De ha mindketten azonnal robbantok egy piti baromság miatt, az nagyon komoly probléma. A következő 20 évben ennél csak nagyobb gondok jönnek.

Mondjuk úgy nulladik alapelvnek én azt mondom, hogy célszerű olyan szavakat és kifejezéseket használni, amiknek elég egzakt a jelentésük. Értem én, hogy divatos mostanság idegen szavakkal dobálózni, mert ugye attól azt hiszik, hogy okosabbnak tűnnek; meg egyesek cikinek érzik, hogy valamit érthetően és magyarul elmondjanak, de rengeteg félreértés elkerülhető lenne, ha a nyelvnek olyan részhalmazát használnátok kommunikációra, amelyet mindketten értetek, és mindkettőtök számára ugyanazt jelenti.

Ettől függetlenül: amit ő képvisel, az a kocsmai bunkók stílusa. Igen, biztos te is ingerlékenyebb vagy, de erre mondhatjuk, hogy a várandósság természetes velejárója. Ez egy ilyen életszakasz, ezt el kell fogadni. Az, hogy egy emberi lény fejlődik a testedben, bizony elég komoly biológiai változásokat okoz, aminek vannak némi mellékhatásai. Aki nem egy bunkó gyökér, és van egy kicsinyke kis esze, az ezt megérti, felfogja, és elfogadja. De "párodnak" ezt nem sikerült, persze, gondolom, amikor "megcsinálni" kellett a gyereket, akkor nem problémázott, csak akkor, amikor a nagy eszével rádöbbent, hogy nem a gólya hozza a gyereket.

De mindentől függetlenül: az üvöltöződ barom stílus sehogy nem tolerálható. Abban pedig biztos lehetsz, hogy ő változni nem fog.

Nem tudok nem elvonatkoztatni a saját példámtól, válásomtól.

Nálunk is lassan őrölte fel a kapcsolatot többek között az, hogy a másik fél sok dolgot másként értelmezett, mert az ő családjában, az ő szülőhelyén az mást jelentett.

Nem volt képes adaptálódni, nem az üzenet, gondolat jelentésére koncentrált, hanem egyes szavakat ragadt ki a kontextusból, és azokon pörgött.

Minden kapcsolatban vannak viták. Lehetnek hevesebbek is, ugatással meg egyébbel. De ha az emberek bem egy értelemes, kézzel fogható dolgon vitatkoznak, hanem egy szar szó vélt vagy valós jelentésén, ott a mélyben sokkal nagyobb a szakadék fejben, intellektusban és kultúrában, mint ami elsőre látszik.

Ha nem vagy képes ebből engedni, akkor egyesével vered a szögeket a kapcsolatod koporsójába, amit a gyerek is meg ti is meg fogtok szívni. Nyertes nem lesz.

4 - "emelt hangon mondtam neki"

Ő pedig ordított.

Ez elég szomorú.

Próbáljátok csendben megbeszélni, hogy mi is volt az igazi probléma.