Elmondjam őszintén vagy ne vegyem el az önbizalmát még jobban?

11,30

Ja persze. Mondani ne mondja ha szorult bele jóérzés meg ilyen szövegek? De gondolni gondolhatja? Sokkal rosszabb. Ugyan mi értelme eltitkolni. Ha elmondja neki, nem a nőt sérti meg, hanem tulajdonképp beismeri a saját hibáját. Sokkal jobb mint hogy a nő azt higgye hogy egy tökéletes pasi otthagyta őt mert valami baj van a nővel. Az hogy valaki hová született, az nem jellemhiba, az gyengeség hogy a pasi ilyen, ezzel csak annyit csinálna hogy elismeri hogy ő nem tudja megoldani ezt a helyzetet.

Úgy tűnik, hogy a nem túl magas társadalmi osztály képviselői felülreprezentáltak itt a fórumon.

Mindenkinél rezonál a szegény, tanulatlan családból származó fiú esete a lánnyal szemben, aki másfél év utan belátja, hogy nem egymásnak valók. A jelek szerint alig néhányan találták hasznosnak a kérdezővel egy véleményen lévőket, de a "sosem szeretted, magadnak való vagy" tábor boldogan osztogatja a zöld pipát.

Nagyon tetszik a munkás családból jövő hozzászóló is, aki rögtön védelmébe vett valakit, akiről egy órája még nem is tudta, hogy létezett.

Ezért nem jó hely az internet a közvélemény kutatásra.

33-es. Teljesen mindegy, ki fiú, ki lány a kapcsolatban.

Lehetne fiú fiú vagy lány lány is.

Együtt voltak, nem passzolnak.

Ennyi a szinopszis, és nem kell nárcizmust, felsőbbrendűséget meg önzőséget belelátni ebbe.

A kérdés egyszerű: elmondja az igazi szakítóokot vagy ne. Az internet népe projektál és ítélkezik, ahelyett, hogy a kérdésre válaszolna, ami megint csak egy vélemény volna, hiszen ha nem is kezdünk minden mondatot úgy, hogy "az én veményem szerint...", azért a válasz mindig szubjektív.

A kérdésre az én válaszom: ne, mert nem értené meg a fogadó fél.

"Ennyi a szinopszis, és nem kell nárcizmust, felsőbbrendűséget meg önzőséget belelátni ebbe."

Aha, ez így pont a nárciknak felel meg, hogy töröljük ezt a szót hadd legyenek "önmaguk" továbbra is :D. Majd biztos az lesz amit te akarsz, aztán felébredtél és belelógott a kezed a bilidbe.

#32: Gondolom, én vagyok a munkáscsaládos.:) Nos, nekem azonnal lejött hogy a jómódú a fiú, de igazából tök mindegy, ennek szerintem nincs jelentősége a sztoriban. Nekem a hozzászólásban csak az nem tetszett, hogy a krapek olyan magától értetődőnek kezelte, hogy a HATMA miatt nem passzolnak, de előtte csináltak három gyereket. Nos, a határokat pár év alatt nem módosították, vélhetően a nő se változott azokban a dolgokban, amit a HATMA kvázi eleve definiált( mert igen, bizonyos dolgokban mások, de ezek nem jobbak vagy rosszabbak, hanem mások)akkor meg miért csak most ébredt fel a pasi? Nem lehet, hogy egyszerűen kiszeretett belőle, a 3 gyerek mellett változott az életmód, stb. szóval a HATMA nélkül is pont itt tartottak volna? De az is lehet, hogy tényleg túl nagy volt a kulturális különbség, de ehhez nem kell a HATMA...

Az alapkérdésről meg nincs véleményem, mert nem az anyagi probléma a kulcs szerintem, hanem az, hogy 'már szerelmes nem vagyok'. Ezt kell megmondani, mert ez az elsődleges ok, a többi már csak ráépített ideológia.

Grízestészta, 32, 34 és a "krapek" én vagyok, ugyanaz a személy.

Megint mondom, valahol érzékeny húrokat pengetek, ha erre a HATUMA dologra így ráugrottál.

Igen, két ember fiatalon szerelmes, gyereket vállal és nem foglalkozik olyan problémákkal, amik a későbbiekben visszaüthetnek.

Amikor megszületik a gyereked, és az alkoholista apósod hirtelen nagypapa lesz, vagy a nyugdíjas anyósod hirtelen nagymamaként kötelességét érzi, hogy naponta többször telefonáljon, és olyan nevelési tippeket adjon, ami a férj elveivel szöges ellentétben áll, az komoly probléma.

Mindezt úgy, hogy minden családi összejövetelen tucatszor utasítod vissza a házipálinkát, folyamatosan hallgatod a "Gyurcsány és elmúlt nyolc év dumát", nincs más téma mint Trianon, és nem tudsz miről beszélgetni, mert könyvet ez a család nem olvas, csak kuruc.info-t. Sorolhatnám, de ez a topik nem rólam szól.

Szóval igen, nagyon is számít a származás és a társadalmi pozíció. Nem azért, mert lenézendő a másik származása, hanem mert nem lesz közös értékrend, és nem arról van szó, hogy bizonyos dolgokban nem értetek egyet, hanem egyszerüen nem értenek olyan dolgot, amit te.

Én nem általánosítottam, hanem leírtam az én esetemet; nem a HATUMA az oka, hanem az ő magukkal hozott ideológiája. Vannak olyan HATUMA családok, akik liberálisok, fogékonyak a kultúrára és nem fröcsögnek Brüsszelre meg mindenkire, aki nem szélsőjobbos.

Az én családom nem ilyen volt.

Éppen ezért gondolom, a saját tapasztalatom miatt, teljesen szubjektíven, hogy a kérdező szakítson, mert a nagy szerelem után megkeseredés jönne. És ne magyarázkodjon, mert a partnere nem értené.

Végezetül a nyitó kérdés szövegéből semmi nem utal a kérdező nemére. Ha ez bárkinek "teljesen egyértelmű", az egy nagy rakás elfogultsággal olvasta a sorokat.

#37: Azt hiszem, csak kommunikációs félreértés van közöttünk. Lényegében egyetértek azzal, akit leírtál, és ha a HATUMA-t nem írod bele, akkor eszembe se jut rámozdulni, pont azért, mert tartalmilag nem áll messze tőlem az, amit megfogalmaztál. Csak kíváncsiságból kerestem rá( takony, láz, fekvés- sok mindenre ráérek, amire máskor nem:))

és igazából csak azt nem értettem, hogy miért emelted ki a HATUMA-t, ami végül is szerinted se releváns. ("Én nem általánosítottam, hanem leírtam az én esetemet; nem a HATUMA az oka, hanem az ő magukkal hozott ideológiája. Vannak olyan HATUMA családok, akik liberálisok, fogékonyak a kultúrára és nem fröcsögnek Brüsszelre meg mindenkire, aki nem szélsőjobbos.Az én családom nem ilyen volt.")

Egyébként nincs semmilyen nagymagyarországgal/trianonnal/boldogbékeidőkkel kapcsolatos becsípődésem, nem is érint, belmagyarországi magyar származású, magyar nemzetiségű vagyok.:)

A nem pedig a 9-ből egyértelműen kiderül és én egyszerre olvastam pont a tiédig. De a nem szerintem is irreleváns.

És igen, persze, hogy fontos a közös értékrend,annyira, hogy nekem már az első szülős találkozás is kiverte volna a biztosítékot.

Szép napot neked!

#31:

11-es vagyok és még most se értek vele egyet, hogy megossza vele hogy azért nem akar már vele lenni, mert rájött, hogy nem bírja elviselni hogy nem pénzés a családjával együtt.

Valahol a párja is hibás, mert tudhatta volna, hogy nem fog működni a kapcsolat, mert teljesen más közegből vannak, de hát a szerelem reményeket ébreszt.

Viszont akkor se helyes a másik képébe törölni amin a kérdező gondolkodik. Igazából tudja azt a párja úgyis, azért szorong, azért nem érzi magát jól a bőrében.

Néha jobb hallgatni. Más az, hogy szakításkor ő rákérdez vagy kijelenti, hogy mi a valódi ok, de ha nem teszi meg akkor nem kéne bolygatni.

Majd remélhetőleg mindkettő tanul az esetből miszerint inkább a saját ligájában keresgéljen az ember, főleg akkor ha lenézi a másikat mélyen legbelül már az ismerkedés/a kapcsolat eleje óta:

"A kapcsolatunk elején azt hittem nem fog zavarni az eltérő anyagi helyzetünk, de így 1,5 év után egyre gyakrabban érzem, hogy ez így nem jó."

Érezte, hogy nem lesz jó, de hitegette magát ugyanúgy, mint a partnere. Oda jutottak, hogy mindketten tudják, hogy baj van és a kérdező nem is szerelmes belé, valójában nem is volt, jól írta valamelyik válaszoló, ez csak fellángolás volt.

"Egyszer említette, hogy náluk generációk óta fennáll a mélyszegénység, a legtöbb felmenőjének még a 8 általános sincs meg, ő az egyetlen a családból, akinek normális végzettsége van."

Ha te szerelmes vagy és bár talán valahol zavar akkor is azon vagy, hogy másképp legyen, akkor se uralkodik el rajtad az érzés.

Az én barátnőm anyukája roma nő és az apja magyar, van még két testvére és köztudott (mivel kis város, az emberek szeretnek pletykálni), hogy bár a szülei a férfinak nem helyeséltek a kapcsolatot addig míg az unokák meg nem születtek a férfi akkor is elvette feleségül. Nem egyszer vagyok náluk és látni, hogy szeretik, tisztelik egymást (jó lehet megjátszás, vagy valamelyik félrejár, vagy a jövőben, merthát ki tudja mi lesz).

Mennyi olyan pár van egyébként akik az anyóssal/apóssal nem jönnek ki jól, nem tartják a kapcsolatot, vagy egyszer kétszer találkoznak, illetve megadják egymásnak a tiszteletet aztán adios következő ünnepig pedig a társadalmi ranglétrán egy csoportban vannak.

Ne már hogyha te szerelmes vagy akkor téged annyira bizgat, hogy milyen a másik családja, hogy kiszeretsz belőle. Ilyesmi nem létezik.

Ezt csak azért írtam, hogy a kérdező tisztábban lásson.

Azt mondd neki amúgy amit akar, véleményeket várt, kapott egy csomót majd eldönti mit szeretne, de akkor se szép dolog.