Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Nagyon független férfi képes változni, ha halad előre a kapcsolat, vagy ez így már rosszul alakul?
Alig 3 hónapja vagyunk együtt, még nem jutottunk el odáig, hogy egy egész hétvégét együtt töltsünk például.
Rengeteg ember van az életében és az x éve kialakult barátságai és a családja nagyon fontosak neki. Érthető okokból, mivel a távolság engedi, minden hétvégén elmegy hozzájuk. Én csak havonta 1x tudok hazamenni.
Messengerezni nem szeret, az elején viszont igyezett nagyon lelkes lenni ebben is. Azóta egyre ritkábban ír, akkor se ha van szabadideje, legfeljebb nekem válaszolgat. Az elmúlt 2 hétben van ez így, csak akkor csináltunk valamit, ha én felvetettem. Nem igazán van hová menni se már így ősszel, esőben, az a baj. Moziba voltunk 3x.
De ha heti 1 vagy 2 fél napot együtt vagyunk, akkor semmi kétségem afelől, hogy szeret, nagyon cuki és odaadó. Már az elején megmondta, hogy a games haverjai nagyon fontosak neki, minden este játszanak és ez náluk life update is.
Kaptam már olyan tanácsot, hogy ez egy olyan dolog, amibe nem mehetek bele. A barátaival való kapcsolatot nem hasonlíthatom össze a miénkkel. Egy többéves, együttélős kapcsolatban nem fog minden este játszani a férfi, mert akkor már fontosabb neki a kapcsolata, ez alap. Ezt engedjem el, majd alakul és ha zavarná valami bennem, azt biztos mondaná. Nem mondja, csak alig keres, ha én nem keresem, akkor nem ír, 2 hete megy ez.
Vannak amúgy barátaim elegen, de mindenki éli már a saját, felnőtt életét, akár párral, akár nem, dolgozunk, senki sem olyan, hogy minden nap haverok-csajok valamilyen formában, mert erre időt sem lehet szánni. Van, amikor annyi egy estém, hogy bevásárolok, megfőzök, torna vagy film és alvás. Lehet ez uncsi, de nekem nincs annyi fizum, hogy rendelgessek kaját.
Az meg a páromnak és nekem biztos nem segít, hogy kezdődik a téli depresszív időszak, és beszéltünk már erről, hogy mind a ketten nehezen viseljük. :/
Fogadjam meg az ismim tanácsát és hagyjam a saját tempójában haladni? Ha hagyom, h ő keressen, amikor hiányzom már neki? Nem akarok rátelepedni, nekem volt egy ilyen udvarlóm, és tudom, az borzalmas érzés...
válasza:
válasza:Ühüm, szóval azért, mert négy évig szingli voltál most akkor inkább felmosórongy vagy. Ez aztán „haladás”.
Nincs neked egy csöppnyi emberi méltóságod se és ő ezt nagyon jól tudja. Csak az ne legyen, hogyha kinyitnád a szádat netalántán, hogy téged hibáztatna, manipulálna, gázlángolna, mert nárcisztikus.
Mert akkor neked annyi.
Meg persze gyermek ne legyen. Szenvedj csak te ha egyszer jobb lábtörlőként létezni, mint egészséges szingli-foglalt emberként.
Nem tudok mást tanácsolni ha egyszer hiszékeny libuska vagy, sajnálom. :(
válasza:""Csak egy" tanár vagyok"
Nekem meg csak egy érettségim van, később megyek délutáni műszakra és képzeld el nem tartom magam értéktelennek csak azért, mert valakinek akár több diplomája is van.
Azt ugye tudod, hogy online is lehet pszichológussal összeülni és más városban is lehet keresni ha ahol laksz nem fogadd be páciensként senki, vagy nem olyan jó a megközelítésük számodra?Ugyanakkor azt tudomásul veszed, hogy a munkát fejlesztést tekintve te végzed el és a pszichomókus meghallgat, támpontot ad? Sőt egyedül is szert tehetsz ön és emberismeretre, komplexusok legyőzésére könyvek, meditáció, jóga, sport által is, ugye?
Úgy tűnik, hogy kifogásokat keressel kérdező és az élet egyéb pontjain se állod meg a helyed erős lábakkal, nem vagy határozott, magabiztos, nemcsak párkapcsolat terén.
Nem gondolod hogy ideje lenne tenni magádért, hogy boldogabb, kiegyensúlyozottabb légy? 🤨🤨🤨
válasza:Ha egy férfi odavan a nőért, eszébe sem jut, hogy a haverok legyenek továbbra is az elsők meg nem játszik velük mindennap (hány éves, 12?)....
Ha nem te vagy neki az első, hagyd a fenébe. Ha valaki komolyam tervez veled, azt tudni fogod és nem lesznek kétségeid.
válasza: válasza: válasza:Barátnőm férje egy elfoglalt, 10+ évvel idősebb üzletember volt amikor megismerkedtek. A gyereke anyját sem vette anno feleségül, meg csomó nővel csak szórakozott. Aztán jött barátnőm akit szeret, jól megvannak, rengeteget változott miatta jó irányba (40+ évesen!!!) saját magától és feleségül is vette nemrég.
Szóval ja, van az a nő aki miatt az ilyen típus is elkotelezodik, de ennek a pasinak nem te vagy az sajnos. Nem tudom minek kínzod magad.
válasza:33-as hiába szidsz, én is tudom. Ez hosszú lesz, de ilyen volt a felnőttkorom:
Sajnos egy új terápiára most nincs pénzem, olvasok önismereti könyveket, töltöttem ki sématesztet, elolvastam Orvos-Tóth Noémi: Örökölt Sors c. Könyvét. Az egyik legrosszabb sémám a könyörtelen mércék. Szóval alapból sokat várnék el mástól is, mert magammal is baromi szigorú vagyok sajnos. Ezt azért kaptam, mert anyukám ilyen volt velem. Nem hozhattam haza négyest, utálta ha vasalok, mert elbénáztam. Néha ahhoz se volt kedve, hogy ölelgessen.
A kötődésem valószínűleg szorongó-ambivalens, talán emiatt is jobb nekem a valami, mint a semmi. A párom olyan lehet, mint anyu, azaz A, elkerülő, ők nagyon nem szeretik lekötni magukat senkivel. Páromnak pl. mindig mindennel kapcsolatban a minimális energiabefektetés volt a célja (anyának is). Nemcsak velem, mással is sajnos (suli) és ezt belátom, hogy apaként se lenne valami nagy szám, ha mindennel kapcsolatban full flegmatikus típus (anya is). Én iszonyat szorgalmas lélek voltam mindig, azért teperek neki is, mert melankólikus temperamentumom van. Emellett nagyon empatikus vagyok, megcsinálok dolgokat a gyerekekkel is, amit mondjuk a pszichológusnak kéne, csak ismerem a technikát...
Miért vannak anyagi nehézségeim? Levelezőre járok, ami fizetős. Kiadom az egyik szobám, mert a tanulás miatt most részmunkaidőben vagyok csak tanár és néha elmegyek gyerekeknek szülinapot tartani, bébiszitterkedni...
Teljes állásban tanárkodni érzelmi és idői csőd is és annyira kevés érte a bér. Főleg ez a státusztörvény.
Szerencsére egy jó barátnőm él velem. :)
22 évesen anyukám örökségből vette nekem ezt a lakást és azzal a lendülettel szélnek eresztett, hogy oldjam meg az életem anyagilag is mindenhogy. Tudta, hogy nagyon nehéz egyetem mellett dolgozni, mégis kirakott, de legalább van tető a fejem felett és ennél többet ne is kérjek már tőle. Aztán 2 éve sűrűn elnézést kért és kitalálta hogy felújítjuk, meg is tettük, azóta jobb is vele a viszonyom, mert megvàltozott az új kapcsolatában. :) csak amikor kvázi megvonta tőlem a tanuláshoz szükséges anyagi biztonságot, nekem muszáj volt pszichológushoz mennem, és akkor az a nő is kirakott azzal, hogy ez nem igazán mozgatta meg, anyagilag megoldom valahogy 2 lakótárssal. (Covid előtt még ki lehetett hozni heti 10.000 forinttal a kaját! :O) A lakás rezsije akkor 40 ezer volt, egy bérelt szoba volt 50 rezsivel együtt (most már 80-90). Amúgy igaza lett a nőnek, nem panaszkodtam tovább, rémesen szégyelltem magam, mert tudtam h egyeseknek sose lesz kb. Saját lakása önerőből... én meg csak kaptam egyet és egyedül maradtam vele, nehogymár ez gond legyen (de igen, az volt, el kellett fogadjam h hiába utálom magam, nagyon hamar fel kellett nőnöm a feladathoz egy éles váltással).
Találtam részmunkaidős állást, utána pedig csak az volt a baj, hogy semmi szabadidőm nem maradt, az ex-pasim megunta a dolgot és előállt azzal a hülye ötlettel, hogy minden jó lesz ha hozzáköltözöm. Mondtam h nekem 2 év még az egyetem... de végül én szakítottam vele, mert távkapcsolat okán, ő róla kiderült, megcsalt.
Szóval ezzel fogok legközelebb terápiába menni, hogy hogyan ne fussak bele mindig elkerülő kötődő emberekbe, mert tudok B-n kötődni, vannak Biztonságosan kötődő baràtnőim is velük nagyon mély és jó viszonyom van, még úgy is hogy van férjük, csak nyilván nem én vagyok a legfontosabb ekkor már.
És felfogtam most már h a párom se lehet az igazi. Az összes házas barátnőm az első perctől tudta hogy ő lesz a férjük. Most egy baràtnőm 1 hónap után hozzáköltözött a párjához, otthagyta Pestet is, mert ki tudja adni a lakását, annyira szerencsés helyzetben vannak így, hogy nem akar teljes állásban dolgozni, inkább szórakozással tölti az idejét és készül az asszonyi szerepre, hogy sok gyerekük legyen. Én őszintén nem tudnék ilyen nő lenni, de aki megteheti, az legyen csak teljes állású anya.
De mi... mi nem haladunk sehova. Ma sem írt egy sort sem. :/
Köszi a válaszokat a többieknek is.
Nem azért mentegetőzöm, mert buta vagyok, hanem csak szerelmes és ilyenkor mindenki naivabb, valóban... de ő nem szeret, nincs nála rózsaszín köd és sírok is miatta. :(
Legközelebb, ha ő veti fel, hogy talizzunk (azt sem tudom lesz-e ilyen), akkor szakítok vele.
Szép hetet Nektek!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!