Hogyan tudnám felnyitni a férjem szemét, hogy leginkább az ő gondolkodásával van a baj?

41, már no offense, de egyrészt én nem vagoyk szakember, mégis lejött, hogy a gyerekek atipusosak...

..másrészt meg tényleg azt írod, hogy azért nem tudunk segíteni, mert ez nem egy tucatkérdés?:D Ha nem megy már rá a "terhesvagy/szakíts/inceltroll" válaszok egyike, akkor már a GYK népe nem is tud segíteni?:D Ne hozz már gyászba..

Egyébként meg tökmindegy, hogy a gyerekek sajátos nevelési igényűek vagy sem, a lényegen nem változtat: apuka nem hajlandó résztvenni a gyerekek nevelésében, ezáltal egyrészt ellehetetleníti a Kérdezőt, hogy ő is képes legyen anyagiakban részt vneni a háztartásban (ezzel saját magát is olyna helyzetbe hozva, hogy övé mindne anyagi teher), másrészt meg hát lényegében a családi egységet bontja meg.

Kérdező.

Mint írtad, leginkább a szándék hiányzik. Valószínűleg elég rosszul vette, hogy a gyerekek nem olyanok mint amilyennek ő megálmodta. Ez egyébként még akkor is előfordul, ha a gyerek nem speckó, de ha meg az, akkor meg aztán pláne. Sokan egyszerűen nem halandóak tudomásul venni a helzetet és úgy tesznek, mintha minden tök oké lenne.

Az ilyen érzelmektől és problémáktól való elmenekülést gyakran kiséri depresszió is. Jó megoldás lenne a pszichológus, de ha magától nem hajlandó elmenni, nem lehet kényszeríteni.

Ugyanakkor ez egy családi probléma. Szóóóóóval be lehet dobni, hogy menjetek el együtt, családterápiára.

Én valami ilyesmit tolnék:

"Józsi, tudom, hogy nem így képzelted anno amikor gyereket vállaltunk. Én sem. Én is sokat szenvedek attól, hogy a gyerekünk nem épp... mindennapi, és vágyom rá, hogy bár minden rendben lenne, de sajnos nincs, és akár akarjuk, akár nem, ez van, ezzel kell együttélnünk.

Úgy érzem egyedül maradtam a gyerekek terén. Nagoyn köszönöm, hogy te húzod az igát, ellátod a családodat, megteremted az anyagi biztonságot, ugyanakkor úgy érzem felborult az egyensúly, a gyerekeknek jóformán nincs apjuk, én pedig elvesztettem a férjemet.

Szeretném, ha közösen tudnánk ezen változtatni és megteremteni valamiféle harmóniát, ahol te is tudsz apjuk lenni a gyerekeknek és nem utolsó sorban a párkapcsolatunkat is újra el tudnánk kezdnei megélni.

Tudom, hogy nehéz rájuk csatlakozni, nekem sem könnyű. De nem lehetetlen.

Arra gondoltam esetleg elmehetnénk együtt egy szakemberhez aki segíthetne abban hogyan dolgozzuk fel ezt az egészet és tudjunk caládként működni."