Hogyan tudnátok kezelni azt a helyzetet, ha párotok kijelenti hogy ő már nem akarja ezt az egész kapcsolatot, nem szeretne veletek lenni, de ti még bármit megtennétek érte hogy ez változzon. Van egy közös gyermek még csak nem sokára kezdi az óvodát?

1. Válaszoló. Mindent megpróbáltam tenni érte. Napi szinten kedveskedek, még ha az csak egy ölelés is.

Az itthoni dolgokat is én csinálom, és nem adok hangot neki. Hazaérek munkából, és én főzök, mosogatok.

3. Válaszoló. Azt elfelejtettem beleírni, hogy egy évvel ezelőtt külön mentünk.

Úgy döntöttünk, hogy a gyerek nálam marad. Ezt ügyvéd által hivatalosítva is.

7. Válaszoló. Én is mondtam hogy ez kihasználás, de ő szerinte ezt “kötelességem megtenni a gyerek miatt is”.

Én természetesen nagyon szeretem őt, és azt szeretném hogy együtt maradjunk.

De ő szerinte az ő lelki állapotának az egyetlen kiút, ha tőlem külön. Szeretni szeret, de nem úgy ahogy egy kapcsolatba kell. Csak mint a gyerek apja, meg sok év együttélés miatt.

Számomra az hogy most elkezdjünk együtt élni ugyan ebbe a környezetben, azzal a változással, hogy egyik naprol a másikra ne érhessek hozzá, nem adhatok neki csókot, és még ahoz hogy átöltözzön ahoz is félre vonuljon, ennyi idő és múlt után kivitelezhetetlen. Ezt nem tudnám elviselni.

1. Válaszoló. Még annyit, hogy én sokszor próbálok tényleg nyugodtan beszélni róla, de ha azt kezdem el hogy miért lenne érdemes ennek egy tiszta kezdeti esélyt adni, ezeket mint ha a falnak mondanám. Mint aki meg se akarja hallani amit mondok.