Nagyon rossz a kapcsolatom apámmal és a testvéremmel, és ugy érzem az egész családom szétesőben van, meglehet még menteni?

Hol is kezdjem... Mondjuk ott hogy apám gyerekkorom ota szenvedélyes alkoholista. Nem az a fajta aki leissza magát munkahelyen, vezetés közben, sokkal inkább az aki civilben amint teheti egyből az alkoholhoz menekül. Ez általában kimerült abban hogy hazajött, anyám szemére vette hogy több gyerekes családbol jött, semmije sem volt, és hogy szorja a pénzt és stb.- stb. Utánna meg lefekszik, másnap meg kezdi a sajnálommal. És ezt igy el is tudtuk viselni, mert egészen eddig ez amolyan megszokott, kisebb terror volt. De most, már- már beteges mértékeket öltött!

Egy ideje ha részeg, már nem anyámmal veszekszik verbálisan, hanem velem, néha fizikailag is! Ha részeg, bejön a szobámba, személytelenül belémköt. Ilyenkor nem tiszteli a személyes teremet, bele mászik a képembe, kellemetlen közelségben kalimpál, mutogat, bögdös a kezével. Egyszer komolyan elegem lett ebböl, nagyon kellemetlen számomra ha valaki ennyire nem tiszteli a határaimat, rávágtam a kezére, csak hogy észrevegye, mennyire is beteges amit müvel. Ő peddig elkezte ütni az én kezeimet! És ez igy megy minden nap, és már nagyon unom. Anyám természetesen kezeli. Elvárnánk hogy egy ilyen beteges férjel megátkozott nő félénk és visszahuzodo, de nem. Mindig vitába száll vele, de ha engem szekál magasrol tesz rá. A családi szerepek teljesen átvetültek ránk, testvérekre is! A tesom aki egy tipikus 20. századi elsős, semmi tiszteletet, megbecsülést és fegyelmet nem tanult a 7 év alatt... Sohasem szidták meg, verték meg. Ő apám szerepét vette át. És az a baj hogy én meg anyámét. Belevagyok kényszeritve ebbe a kis kiszolgálo szerepbe. Rám mérgesek ha a ház rendetlen holott én semmit sem rendetlenitettem, mindent a drága öcsikém csinált mig én suliban voltam, mégis ha iszik én vagyok a lusta d*g... És nem arrol szol hogy nem raknék rendet, hanem arrol hogy nem szolgálom ki a testvérem. Utálom amikor rendet teszek de nem kiméli meg. 7 éves de angolul káromkodik, neveket agatt rám. Mi a válaszom? Eddig kapott volna ketöt, de ha kapott volna apámtol én kaptam volna 4-et... És tudom hogy ő nem hibás, de félek hogyha nem tanitjuk mi meg neki ezeket az alapokat, akkor majd megtanitja neki az élet, de az nem lesz kellemes...

Én 14 vagyok, és tanácsokat szeretnék kapni, hogy egyáltalán van-e valami lehetőség arra hogy valaha is normális legyen ez a család.